Követelik a Bolyai egyetem újraindítását, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) a román állam által történő támogatását, a tanulókat sújtó kisebbségellenes állapotok megszüntetését, és ugyanakkor tiltakoznak a délvidéki magyarverések ellen is. A kezdeményezők felszólították az erdélyi magyarokat, hogy a tüntetésre gyertyával és könyvvel jelenjenek meg.

A kiadott felhívásban sérelmezik, hogy kevés a magyar diák a felsőoktatásban, kevesebb magyar fiatal jut jövedelmező állásokhoz, felgyorsult az erdélyi magyarság elszegényedése, a magyar diákoknak csak kis százaléka tanulhat magyar nyelven, a magyar közösség tehát alulképviselt a romániai felsőoktatásban. "Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6 százalék, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4 százalék, és ebből csak 1,6 százalék tanulhat magyar nyelven. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsőoktatás" - hangsúlyozza a dokumentum.

A szervezők fő követelése az, hogy állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai egyetemet, és ennek első lépéseként mielőbb hozzanak létre önálló magyar karokat a BBTE-n. A jövő tanévtől pedig induljon be a Bolyai egyetem, amely vehesse át a BBTE infrastruktúrájának 25 százalékát, beleértve a székelyföldi campusokat és az egyetem központi épületének felét is. Egyben azt is követelik, hogy az állami magyar nyelvű felsőoktatást bővítsék ki: indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon. Fontos követelés továbbá, hogy a román állam is támogassa anyagilag az EMTE és a PKE fenntartását, amelyeket eddig kizárólag Magyarország támogatott, hiszen az erdélyi magyarság Romániában adózik. Ezen túlmenően kérik, hogy az általános és a középiskolás diákoknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük, hogy Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban, és hogy a moldvai csángó magyarok anyanyelvükön tanulhassanak. De autonómiát követelnek a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsőoktatást is.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ- szenátor, a román szenátus jogügyi szakbizottságának elnöke lapunknak elmondta: jó dolog, hogy a magyar fiatalok és diákok véleményt mondanak ezekben a kérdésekben, s akciójuk jogosságához nem fér kétség. A szenátor szerint azonban a tiltakozásra kiválasztott pillanat nem a legalkalmasabb, hiszen a héten kerül sor Bukarestben az első közös magyar-román kormányülésre, amelynek napirendjén a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitása, határátkelők létesítése, az észak-erdélyi autópálya kérdése és az amúgy is heves vitákat kiváltó kisebbségi törvény ügye is szerepel. Eckstein-Kovács kifogásolta, hogy a tűntetés szervezői nem keresték sem az RMDSZ társaságát ebben az akcióban, és a román diákszervezetekkel sem konzultáltak. - Nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen tüntetés milyen gyakorlati eredményekkel fog járni. Ha az ember itt, a mi helyzetünkben, konkrét eredményt akar elérni, kétségtelen, hogy támogatókra van szüksége. A diákszervezetek viszont nem keresték ezt a lehetőséget - mondta.