Szerb politikusok pánmagyar szervezkedést látnak
Szélsőséges magyarok tiltakozásának, új regionális válság nyitányának és "pánmagyar mozgalom" színrelépésének minősítették elítélő nyilatkozataikban szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi "szakértők" a Szabadkán a magyarellenes jogsértések ellen tartott szombati tiltakozást. Olivert Dulics, a Szerbia és Montenegró-i parlament integrációs bizottságának elnöke azt mondta, hogy a megmozdulás nem a vajdasági magyarok, hanem a szélsőségesek tiltakozása volt. - A szélsőségesség politikája nem vetette meg a lábát se Szabadkán, se a Vajdaságban. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy kevesen vettek részt a tüntetésen - mondta Dulics, aki a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) partneri viszonyt ápoló Demokrata Párt szabadkai vezetője.
A VMSZ-szel ugyancsak szövetséges Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, Nenad Csanak szerint kétségtelen, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás nem működik hatékonyan, komoly mulasztások vannak a rendőrség munkájában, aminek az oka elsősorban a szerb kormány tehetetlensége. Csanak azonban azt firtatja, hogy vajon csak a magyarok jogai vannak veszélyben, vagy ez a tartomány minden polgárára igaz. Vitatható, hogy jó módja az ellenállásnak az egynemzetiségű tiltakozógyűlések megszervezése.
Dusan Janjics, az Etnikai Viszonyok Fóruma nevű belgrádi társadalomkutató intézet vezetője a szombaton kezdődött "tüntetéssorozatot" és a magyarok helyzetének kivitelét az Európai Parlament elé új regionális válság nyitányának nevezi, amelynek során "a közép-európai pánmagyar mozgalom a pánalbán mozgalomhoz hasonló terveket szövöget".
- Ez a magyarokkal való öszszetűzések kezdetét jelenti, mert a dolog kezd kicsúszni az ellenőrzés alól. A vajdasági parlamentnek nincs semmilyen jogosítványa, a hivatalos Belgrád pedig ezzel nem is törődik. Mindez komoly feszültséghez és általános félelemhez vezet - állítja Janjics, aki szerint mindennek az lesz a vége, hogy több mint tízezer magyar költözik a határon túlra. Aggasztó a társadalomtudós szerint a magyar jobboldal állhatatossága, beavatkozása a vajdasági problémákba, ami komoly jelzés az EU-nak is, mivel egyik tagországa válik az újabb tűzfészek forrásává.
Rasim Ljajics Szerbia és Montenegró-i emberi jogi és kisebbségügyi minisztere a szabadkai tüntetést szervező Civil Mozgalom követelésére reagálva leszögezi, hogy szó sem lehet állandó megfigyelők kiküldéséről a Vajdaságba, de a mérvadó európai szervezetek képviselői keressék fel a tartományt, hogy saját szemükkel győződjenek meg a helyzetről. Janjiccsal szemben Ljajics úgy véli, hogy "szélesebb regionális válság" nem fenyeget a Vajdaságban, mert nyilvánvaló, hogy Budapestről fúj a szél, ahol választásokra készülnek.