Üzletek nélkül nem üzlet a Várbazár
A Budai Várgondnokság Kht. múlt heti tulajdonosi gyűlésén azért napolták el a Várkert bazár ügyét, mert a kht. többségi tulajdonosa, az NKÖM azt kérte, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság még egyszer vizsgálja át a szerződéstervezetet. A kht. kisebbségi (15 százalékos) tulajdonosa, az I. kerület továbbra sem hajlandó a jelenlegi formájában elfogadni a tervezetet.
Mint Ács Tamás mondta, még az Orbán-kormány határozata volt, hogy a bazár vállalkozói tőke bevonásával újuljon meg. Az állam eddig 1,5 milliárd forintot költött a projekt előkészítésére, főleg a Várkert bazárhoz tartozó bérházak lakásainak megváltására, pályázatok lebonyolítására. A hasznosítási pályázaton nyertes Foundation Kft.-vel 2002-ben kötöttek előszerződést. Amikor pedig 60+30 évre megkötik vele a végleges szerződést, a záradékban lesznek olyan garanciák, amelyek az államnak lehetőséget adnak a beavatkozásra, ha nem a várakozásnak megfelelően alakul a felújítás vagy a hasznosítás. Ács Tamás szerint nincs szó plázafunkcióról, amit az I. kerület vél a tervekből kiolvasni. Üzletek valóban lesznek a tervek szerint, de úgy gondolja, ez természetes egy olyan épületben, melynek a neve is bazár. Az első ütemben egyébként nem üzletek épülnének meg, hanem a felszín alá tervezett konferenciaközpont, a 450 férőhelyes mélygarázs, elkészülne a műemlék teljes felújítása, s a kapcsolódó lakóépületek irodai funkcióra alkalmassá tétele. Erre már építési engedélye van a Foundation Kft.-nek.
Az I. kerület szerint az első ütem még belefér a beépíthetőségi százalékba, de ha megépül a második ütem is, a beruházás nagysága két és félszeresen (a beruházó szerint csak kétszeresen) fogja meghaladni a jelenleg érvényes szintterületi mutatót. A kerület kinyilvánította: nem emel szintterületi mutatót csak azért hogy az üzleti célokat kiszolgálja. Egyáltalán, az üzleti célú hasznosítást nem támogatja. A várbazár sorsát úgy tartja megnyugtatónak, ha állami felügyelettel, állami finanszírozással valósul meg a felújítás, új tervek szerint.
Közben civil szervezetek is aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Várkert bazár sorsának megnyugtató rendezése érdekében. Neves építészek, professzorok, művészek, újságírók aláírásával nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, valamint a köztársasági elnökhöz, hogy akadályozzák meg a bazár üzleti célú hasznosítását.
Érdekes egyébként, hogy 2002 decemberében, amikor a Foundation Kft.-vel mint nyertes pályázóval megkötötték az előszerződést, a pályázat programtervében már akkor ötszintes beépítés szerepelt. Három parkoló és azok fölött két vegyes hasznosítású szint (wellness, iroda). Tulajdonképpen ezt a szintelosztást akarja megvalósítani a befektető most is. A 2002-es programtervhez képest csak a funkció változott, a mai elképzelések szerint már nem wellnessközpont és iroda foglalná el a felső két szint jelentős részét, hanem üzletek. Érdemes megjegyezni, hogy minden bővítést a jelenlegi járószint alá terveztek, nem lesznek olyan elemek, amelyek a felszín fölé emelkedve belezavarnának az Ybl-féle épületek látványába.
A Foundation Kft.-nél meglepetéssel fogadták a híreket. Hivatalos értesítést még nem kaptak a I. kerület álláspontjáról, de továbbra is megegyezésre törekednek - mondta Balog Éva, az ügyvezető igazgató Farshad Khazei személyi titkára. Szívügyüknek tekintik a Várkert bazár hasznosítását, s elsődlegesen szórakoztató és kulturális központként kívánják üzemeltetni. Eddig körülbelül ötszázmillió forintot fektettek a projektbe. Ha csupán a jelenleg engedélyezett három alsó parkolószintet, s a konferenciatermet építhetik meg, számukra nem lesz nyereséges a befektetés. Nem plázát akarnak létrehozni- szögezte le Balog Éva - hanem egy közkedvelt találkozóhelyet kiállítóhelyekkel, kávézókkal, szabadtéri színpaddal, de üzletekkel is (elsősorban elit divat és ékszerüzletekkel). A szerződésben a beépítések mellett vállalják, hogy felújítják a teljes műemléket, majd 15 évenként a felújítást megismétlik, továbbá hatvan évig biztosítják a Várkert bazár fenntartását és működtetését.
