A Szabadkai Népszínház és a városháza közötti főtéren rendezett, közel kétórás megmozduláson mintegy háromszázan vettek részt, két tucat rendőr és egy őrző-védő vállalat emberei ügyeltek a biztonságra. A Civil Mozgalom (CM) nevű szervezet által rendezett tüntetésen felszólaltak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, az anyaország hivatalos képviselői nem voltak jelen. A tüntetők legnagyobb rokonszenvét Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke vívta ki felszólalásával, aki számon kérte Dragan Jocic szerb belügyminisztertől, hogy "miért folyik a kisebbségek ellen alacsony intenzitású és hosszú távú lélektani háború".

A tiltakozáson felolvasták Doris Packnak, az Európai Parlament délszláv vegyes bizottsága elnökének üzenetét, amelyben a képviselő asszony reményét fejezte ki, hogy a szerb kormány tisztában van óriási felelősségével, s hogy békés együttélést kell biztosítania a régióban élő nemzeti közösségek számára.

Szerbiai vélemények szerint új regionális válság nyitánya volt a szabadkai tüntetés

Szélsőséges magyarok tiltakozásának, új regionális válság nyitányának és "pánmagyar mozgalom" színrelépésének minősítették elítélő nyilatkozataikban szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi "szakértők" a Szabadkán a magyarellenes jogsértések ellen tartott szombati tiltakozást.

Olivert Dulic, a szerbia-montenegrói parlament integrációs bizottságának elnöke azt mondta a Beta hírügynökségnek, hogy a megmozdulás nem a vajdasági magyarok, hanem a "szélsőségesek" tiltakozása volt. "A szélsőségesség politikája nem vetette meg a lábát se Szabadkán, se a Vajdaságban. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy kevesen vettek részt a tüntetésen" - mondta Dulic, aki a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) partneri viszonyt ápoló Demokrata Párt szabadkai vezetője.

A VMSZ-szel ugyancsak szövetséges Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, Nenad Canak szerint kétségtelen, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás nem működik hatékonyak, komoly mulasztások vannak a rendőrség munkájában, aminek az oka elsősorban a szerb kormány tehetetlensége. Canak azonban azt firtatja, hogy vajon csak a magyarok jogai vannak veszélyben, vagy ez a tartomány minden polgárára igaz. Szerinte vitatható, hogy "jó módja az ellenállásnak az egynemzetiségű tiltakozógyűlések" megszervezése. 

A Glas Javnosti belgrádi napilap megszólaltatta Dusan Janjicot, az Etnikai Viszonyok Fóruma nevű belgrádi társadalomkutató intézet vezetőjét, aki a szombaton kezdődött "tüntetéssorozatot" és a magyarok helyzetének kivitelét az Európai Parlament elé új regionális válság nyitányának nevezi, amelynek során "a közép-európai pánmagyar mozgalom a pánalbán mozgalomhoz hasonló terveket szövöget".

"Ez a magyarokkal való összetűzések kezdetét jelenti, mert a dolog kezd kicsúszni az ellenőrzés alól. A vajdasági parlamentnek nincs semmilyen jogosítványa, a hivatalos Belgrád pedig ezzel nem is törődik. Mindez komoly feszültséghez és általános félelemhez vezet" - állítja Janjic, aki szerint mindennek az lesz a vége, hogy több mint tízezer magyar költözik a határon túlra. Aggasztó a  társadalomtudós szerint a magyar jobboldal állhatatossága, beavatkozása a vajdasági problémákba, ami komoly jelzés az EU-nak is, mivel egyik tagországa válik az újabb tűzfészek forrásává.

A lap megszólaltatja Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi minisztert, aki a szabadkai tüntetést szervező Civil Mozgalom követelésére reagálva leszögezi, hogy szó sem lehet állandó megfigyelők kiküldéséről a Vajdaságba, de a mérvadó európai szervezetek képviselői keressék fel a tartományt, hogy saját szemükkel győződjenek meg a helyzetről. Janjiccsal szemben Ljajic úgy véli, hogy "szélesebb regionális válság" nem fenyeget a Vajdaságban, mert nyilvánvaló, hogy "Budapestről fúj a szél, ahol választásokra készülnek".

(MTI)