Paul Lendvai, a liberális újság publicistája Magyarország lelkiismerete címmel megjelent méltatásában beszámolt arról, hogy utoljára májusban találkozott a csütörtökön elhunyt Eörsivel az író budapesti lakásán, ahol az 56-os októberi felkelés hagyatékáról, a Nagy Imre köré tömörült reformkommunisták szerepéről, Kádár János árulásáról - aki később 33 évig irányította a gúzsba kötött országot a Kreml árnyékában -, valamint az elárult forradalom nyitott sebeiről beszélgettek kamera előtt.

A szerző emlékeztetett arra, hogy a zsidó értelmiségi családból származó Eörsi Lukács György tanítványa volt, gimnáziumi tanárként dolgozott, és a központi bizottság ifjúsági lapjának szerzőjeként és újságírójaként azokhoz tartozott, akik hívő sztálinistából a diktatúra meggyőződéses ellenségeivé váltak. Eörsi aktívan vett részt a forradalomban. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték, 1960-ban amnesztiával szabadult, majd azt követően szabad foglalkozásúíróként, dramaturgként és esszéistakánt dolgozott. A Kádár-rendszer összeomlásáig részben az ellenzék tagjaként tevékenykedett, illetve ösztöndíjasként Nyugat-Berlinben élt és dolgozott. A szerző beszámolt Eörsi írói, fordítói és dramaturgiai munkásságáról, a magyar színházi életben betöltött mértékadó szerepéről. Lendvai megállapította, hogy Eörsi azonban mindig idegen test is volt "a tábor legvidámabb barakkjában", 1982-ben foglalkoztatási tilalommal sújtották, 1987-ig csak szamizdatban publikálhatott.

A cikkíró szerint sokakhoz hasonlóan Eörsit is mély csalódással töltötték el az 1989 utáni események. Egyrészt - ahogyan mindig is - bátran állást foglalt a középtől jobbra álló kormány, valamint a Horthy-rendszernek az e kormány által ösztönzött kultusza ellen, a nyílt nacionalizmussal, valamint a konzervatív kormány által tolerált és részben instrumentalizált antiszemita tendenciákkal szemben. Másrészt ugyanilyen keményen ostorozta az újgazdaggá és erőssé vált posztkommunista és a szociáldemokrácia álarcában fellépő politikusok és oligarchák korrupcióit. Szakított legszorosabb elvbarátaival is a szabad demokraták körében, mivel az SZDSZ kompromisszumot kötött a szocialistákkal.

A cikkíró megállapította, hogy Eörsi provokátor volt az igazság, az igazságosság és az emberiesség érdekében. - Ki is volt tehát Eörsi? Magyarország lelkiismerete - pótolhatatlan hang - zárta írását Paul Lendvai.

(MTI)