Az Inka Ösvényhez vezető útra zúduló görgeteg - sár, kövek és víz - hatalmas torlaszt emelt, s csaknem 400 méter hosszan terítette be hét méter vastagon a vasúti sínpályát, mintegy tíz kilométerre Ollantaytambo településtől. A kő- és sárlavina a Verónica 5850 méter magas, hófödte hegycsúcs oldalából érkezett, valószínűleg olvadás okozta.

A vasutat üzemeltető Perú Rail angol-perui társaság végül a hegyomlás után 24 órával buszokkal szállította el a hegyomlástól a másfélezer külföldi turistát Ollantaytambóig, amely inka erődjéről híres. A vasúttársaság reményei szerint három nap kell a sínpálya megtisztításához és helyreállításához, addig az érintett szakaszon buszokkal szállítják a napi 1750 turistát, akiknek lehetőségük van felkeresni az inkák "Elveszett városát". (A Machu Picchu romjai, a környék növény- és állatvilága megőrzése érdekében erősen korlátozzák a látogatók számát a hatóságok.)

Idén áprilisban néhány napra ugyancsak - a talajt feláztató esőzések miatt bekövetkezett - sárcsuszamlás bénította meg a Machu Picchuhoz vezető vasutat, akkor a görgetegnek hat halottja és hatvan sérültje is volt, s több mint tucatnyi ház vált lakhatatlanná.

Machu Picchu az Andok déli részén, Limától mintegy 500 kilométerre délkeletre található, dzsungel övezte, cukorsüveg formájú hegy tetején. A romváros 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján.

Machu Picchu az inka birodalom egyik erődítménye volt. A kecsua nyelvet beszélő törzsek másokkal szövetségben a 13. században alapítottak államot, amely a 15. században fejlődött birodalommá Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, s a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki. Fővárosa Cuzco, a jól szervezett közigazgatás fő embere az Inka, a Nap Fia volt. A spanyol hódítás idején polgárháború dúlt a birodalomban, és miután a győztes trónkövetelő Atahualpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a gyarmatosító spanyolok kezére került.

(MTI/EFE/AP)