A terrorizmus, a nemzetközi bűnözés, valamint az illegális bevándorlás elleni szorosabb együttműködésről döntöttek néhány hónapja a Benelux államok, Franciaország, Ausztria, Németország, valamint Spanyolország. A megállapodás legfontosabb eleme, hogy a felek bűnügyi adatbázisaikat és gépjármű-nyilvántartásaikat egymás számára kölcsönösen hozzáférhetővé teszik, de más adatokat is átadnak egymásnak. A magyar kormány egyelőre vizsgálja, hogy csatlakozzék-e az egyezményhez, mindazonáltal megfogalmazódtak bizonyos aggályok. Így az, hogy nem szerencsés, ha a bűnüldözés területén is többsebességes Európa jön létre; erre utal, hogy a megállapodást eredetileg Schengen III. néven emlegették, miközben a tagállamok jó része még a korábbi schengeni egyezményekhez sem csatlakozhatott. Igaz viszont, hogy ez a megállapodás - szemben a belső határok nélküli schengeni térséghez való csatlakozással - valamenynyi tagállam számára nyitott, s a rendszer kétségkívül elősegítheti a bűncselekmények elkövetőinek azonosítását. Egyébként hazai adatvédelmi szakértők a nyilvántartások ilyen összekapcsolását aggályosnak tartják, de információnk szerint az adatvédelmi biztostól még nem kértek állásfoglalást.

A prümi megállapodás alapján a hét állam bűnüldöző hatóságai kölcsönösen hozzáférhetnek a bűnelkövetők DNS-profiljait, illetve ujjnyomatát, valamint a felderítetlen bűncselekmények helyszínén rögzített hasonló, de nem azonosított nyomokat tartalmazó adatbázisokhoz. Az egyezményben részes felek a gépjármű-adatbázisokat szintén megnyitják egymás előtt, mégpedig úgy, hogy megteremtik az automatizált lekérdezés feltételeit is. Vagyis: a hetek szinte perceken belül ellenőrizhetik, hogy a területükön elkövetett bűncselekmények tettesei szerepelnek-e más ország bűnügyi nyilvántartásaiban. A helyszínelés során rögzített, de ismeretlen személyektől származó nyomok esetében ugyancsak gyors összehasonlításra nyílik lehetőség, ami akár az elkövető azonosításához is vezethet. A lekérdezéseket egyébként a megállapodás szerint szigorúan naplózni kell, és személyes adatokat csak akkor adnak át egymásnak, ha valamelyik adatbázis "találatot" jelez.

A prümi egyezmény más területeken szintén szorosabb együttműködéshez vezethet, mert a felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy jelzik egymásnak, ha valamilyen tömegrendezvényen a közbiztonságra veszélyes személyek - legyen szó futballhuligánokról vagy tüntetésekről ismert rendzavarókról - feltűnésére kell számítani. Ilyen esemény lehet egy nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, egy külföldi aktivisták bevonásával szervezett tüntetés vagy akár egy uniós tanácskozás is. Hasonlóképpen át kell adni azoknak az adatait, akik vélelmezhetően a hét ország valamelyikében szándékoznak terrorcselekményt elkövetni. A megállapodásnak része, hogy a szerződő tagállamok rendőrei sürgős esetben szokásos felszerelésükkel - kézifegyverekkel, könnygázspay-vel és más eszközökkel - átléphetik a határokat, és súlyos bűncselekmény megakadályozása érdekében intézkedhetnek is. A határokon átnyúló bűncselekmények esetén a közös akció sem kizárt, s ilyenkor a külföldről érkezett rendőrök az idegen állam területén hivatalos személyként léphetnek fel. A hetek emellett segítséget nyújtanak egymásnak a légi biztonsági kísérők - légi marsallok - felkészítésében, valamint az illegális bevándorlók visszatoloncolásában is.