Kalasnyikovos vahabiták Nalcsikban
Az Oroszországhoz tartozó, muzulmán többségű Kabard- és Balkárföld fővárosába eltérő jelentések szerint 150-600 vahabita fegyveres (a csecsen lázadókra használják ezt a meghatározást) tört be, akik reggel a belügyi erők és a biztonsági szolgálat épületének egy-egy részét foglalták el. A két épület előtt több rendőr holtteste hever. Ezzel egy időben megtámadták a határőrség egyik állomását és a város repülőterét. A két utóbbi támadást a belügyi erők visszaverték ugyan, a légikikötő azonban leállt. Hivatalosan tizenkét halálos polgári áldozata van az összecsapásoknak, amelyekben a déli körzet elnöki megbízottja, Dmitrij Kozak szerint 50 szélsőséges fegyverest semmisítettek meg.
A Csecsenfölddel szomszédos köztársaság határait lezárták, a várost külön kordon veszi körül, amelyen csak a városból kifelé igyekvők haladhatnak át.
- Civilek tömeges menekülését nem láttam, az orosz erők azonban folyamatosan áramlanak be a köztársaságba - nyilatkozta lapunknak a köztársaság határáról telefonon Czimre László. A Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat Kaukázusban dolgozó koordinátora hozzátette: Nalcsik közelében tartózkodó helyi munkatársai legalább negyven civil áldozatról tudnak.
- A térségben természetesen lehetett számítani támadásra, de azt nem lehetett megjósolni, hogy pontosan melyik területen - mondta lapunknak Alekszej Makarkin. A moszkvai Politikai Tudományok Intézetének helyettes vezetője szerint azonban Dagesztánban a rendszeres robbantások miatt a belügyi erők jobban fel vannak készülve egy összehangolt támadás elhárítására. A beszlani tragédát megélő Észak-Oszétiában a civil fegyveresek ellenállásával is számolniuk kellett volna. Makarkin azonban hangsúlyozta, hogy a jelenség minőségében sem új, korábban is voltak hasonló méretű támadások a térségben, amelyek azonban gyorsan feledésbe merültek. Példaként a tavaly nyári ingusétiai támadást említette meg.
A politológus szerint az akció célja, hogy a fegyveresek jelt adjanak magukról, érzékeltessék a központi katonai erőkkel, hogy bármikor képesek támadást indítani. Makarkin nem tartja valószínűnek, hogy a támadás a tegnap bekerített tízfős fegyveres csoport kiszabadítására indult volna. Egyrészt egy ilyen kis csoportért csak akkor indulna támadás, ha Samil Baszajev csecsen hadúr is ott lenne - ami nem valószínű, bár nem lehetetlen -, másrészt egy ilyen akció jóval nagyobb előkészületet igényel.
Így az sem valószínű, hogy a támadás összefügg a köztársaság élén szeptember végén lezajlott hatalomváltással, amelynek nyomán a Kabar- és Balkárföldet másfél évtizeden át vezető Valerij Kokovot a moszkvai körökben is ismert üzletember, Arszjon Kanokov váltotta fel. Kétségtelen azonban, hogy a köztársaságban a hatalom ingatag lábakon áll. Tetézi a gondot, hogy a köztársaság az egyik legszegényebb régiója Oroszországnak, költségvetésének 78 százalékát a szövetségi támogatások biztosítják, a helyi bevételek legnagyobb részét a turizmus adja.
A munkanélküliség csaknem olyan magas, mint Csecsenföldön. - Ez sok fiatalt terel a szélsőségesekhez, bár ez az egész Észak-Kaukázusra érvényes - mondta a politológus.
Makarkin szerint ma már nincs különbség a csecsenföldi és a környező köztársaságok fegyvereseinek ideológiája között. A kilencvenes években a csecsenföldi mozgalom még egy nemzeti alapú, független világi állam létrehozását tűzte ki maga elé.
- Ezek az emberek azonban ma már vagy halottak, vagy a szövetségi erők oldalára álltak - mondja a szakember. Akik maradtak azok ma már elválaszthatatlanok azoktól a szélsőséges vahabita csoportoktól, amelyek egy nagy iszlám állam megalakítását akarják elérni Észak-Kaukázusban.
Kabard- és Balkárföld 1992-ben lett Oroszország autonóm köztársasága. A 11 ezer négyzetkilométeres ország egymillió lakosának 48 százaléka kabard, egyharmada orosz, 9 százaléka balkár. Utóbbiakat Sztálin a csecsenekhez hasonlóan Közép-Ázsiába telepítette, azzal vádolva őket, hogy a második világháborúban együttműködtek a német megszállókkal. 1956-ban térhettek vissza. Az alapvetően mezőgazdasági országban számottevő bányászat is van: Oleg Deripaszka orosz milliárdos a közelmúltban 40 millió eurót ígért a volfrámot és molibdémet termelő tirnauzi kombinátért.
