Az elöljáróra tulajdonképpen a bukaresti államelnöki palotából szóltak rá október elején, hogy akcióját azonnal hagyja abba, mert különben abból akár etnikumközi konfliktus is származhat. Az államelnököt a konfliktus veszélyéről állítólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentése győzte meg.

A gödröket 1994-ben azért ásatta Gheorghe Funar, a város frissen hatalomra jutott szélsőséges polgármestere, mert meg volt győződve arról, hogy ott rábukkan a római kori Napoca fórumára, az alatt pedig azokra a dák leletekre, amelyekre a dákoromán kontinuitás végérvényes igazolása végett lett volna égetően szüksége.

A Funar által felbérelt régészek kapva kaptak az alkalmon, s két hatalmas gödröt ástak a Főtéren, közvetlenül a Mátyás királyt ábrázoló szoborcsoport előtt. Az eredeti tervek szerint a szoborcsoportot minden oldalról körbeásták volna, s akkoriban az is felmerült, hogy Mátyás király szobrát költöztessék el, vagy olvasszák be. A város magyarsága nagy számban vonult ki a szobrot és a Főteret megvédeni. Funar románjai is kivonultak.

A tiltakozó akció tettlegességbe torkollott, de szerencsére ráncigálásokon kívül senkinek komolyabb bántódása nem esett. A magyar tiltakozókat erőszakkal távolították el a térről, Funar régészei pedig nekikezdtek ásni. A tiltakozó akció annyi eredményt mégis elért, hogy a tervezett hat gödör helyett végül csak kettőt ástak, s azok egyikében - amint várható volt - római kori leletekre is rábukkantak.

Csakhogy a leletek nem az áhított római fórum részét képezték, s alattuk a dák nyomokat sem találták meg. A magyarság bosszantására évekig tartó huzavona kezdődött, hogy a város "túlságosan is magyar" Főterét valamilyen módon "románosítsák".

A városi tanács végül tavaly úgy döntött, hogy a gödröket be kell temetni, és a Főtér korábbi arculatát vissza kell állítani. Bár időközben az egyik gödröt sikerült betömni, a másik, a római kori leleteket tartalmazó a mai napig a városképet rondítja.

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke mindent megmozgatott annak érdekében, hogy az önkormányzati testület döntésének érvényt szerezzen. Meg is született nemrég a megállapodás, amelyre Emil Boc polgármester is áldását adta: a gödröt szeptember végén végre betemetik. A cselekvés azonban ismét halasztódott. Mivel Bocnak az Egyesült Államokba kellett elutaznia, Boros János alpolgármesterre hárult a feladat, hogy a gödörtömést megejtse.

Meg is jelentek a városházi alkalmazottak október 4-én a Főtéren, felszedték a gödröt körülvevő vaskerítést, ám amire a gödörtömés elkezdődött volna, Emil Boc telefonon Amerikából leállította az akciót. Boc szerint "magas helyről" kapta az értesítést, hogy a gödörtömés véghezvitele Kolozsváron etnikai konfliktushoz vezethet.

Ioan Piso, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója a helyszínen kijelentette: örül annak, hogy Boros felhagyott a gödörtöméssel, mert régészei, amint a Mátyás-szobor irányában továbbástak, "különleges épület alapzatára bukkantak", s ezt az "értékes leletet" semmiképpen nem lehet betemetni.

A helyi és a bukaresti hatóságok az RMDSZ különböző tisztségviselőinek tiltakozása ellenére salamoni döntést hoztak: a gödörtömést "ideiglenesen" ismét elhalasztják, mindaddig, amíg a helyi régészek által készített jelentés alapján az országos régészeti bizottság szakértői meg nem állapítják, hogy valóban értékes leletekről van szó, vagy sem. A kolozsvári magyarság újabb csatát veszített.

És még egy adalék: a héten Boc hazaérkezett Amerikából, és letagadta, hogy a telefonbeszélgetés során a titkosszolgálatokról magyar helyettesének bármit is említett volna. Ugyanakkor megbecsüléséről biztosította Boros János alpolgármestert, aki szerinte távollétében teljhatalommal rendelkezett, és korrekt döntéseket hozott.

Kolozsvár, 2005. október

Az egyik gödör a kolozsvári Fõtéren