Elhunyt Eörsi István. Az SZDSZ közvéleménye megdöbbenve értesült a hírről, annak ellenére, hogy a súlyos betegség következményeivel már egy ideje mindenki számolt. Búcsúzunk egykori párttársunktól, attól az embertől, aki nélkül az SZDSZ sohasem alakulhatott volna meg, és aki nélkül sohasem lehetett volna az, ami. Eörsi István a kortárs magyar liberalizmus lelkiismerete volt, önmagunkat, hibáinkat tagadó belső jobbik énünk. Nem mostani halála tűnik váratlannak, hanem önmagunkra maradt küzdelmünk a kétségekkel.

Eörsi 1931-ben született Budapesten. Már gimnazista korában radikális baloldalivá vált. Ekként lett később a marxista eszmék híve is. 1953-ban jelent meg első kötete. Egyike a legelső baloldali magyar értelmiségieknek, akik szembefordultak a kommunista rezsimmel. 1955-ben kezdődik meg az a furcsa lét, mely egy életen át jellemzi majd Eörsit: a rendszer büntetni próbálja, de ezzel csak még elszántabbá és még hitelesebbé teszi a költő ellenállását. A forradalomban való részvételért hosszú börtönévekre ítélik, ám szabadulása után ott folytatja, ahol kényszerűen abba kellett hagynia a bírói ítéletet követően. A ’70-es, ’80-as években a politikai és szociális jellegű civil engedetlenségi mozgalmak egyik fő szervezője, majd a Demokratikus Ellenzék alapítója, így vált alapítójává az abból kinövő SZDSZ-nek is.

A politika nyűgét elkerülhetetlen kompromisszumnak tartotta, de nem önmaga számára – ezért idővel el is fordult tőle. Eszébe sem jutott hát, hogy képviselő legyen. Ez a logika kötelezte arra is, hogy 2004-ben kilépjen az SZDSZ-ből, de e gesztussal új politikai életstílust teremtett, elvégre utolsó pillanatáig az SZDSZ meghatározó támogatója maradt. Eörsi számos műfajban alkotott maradandót, az emberek leginkább fanyar verseit kedvelik, sokan színműveire esküsznek, mások a lukácsista filozófiával kapcsolatos írásaiban vélik felfedezni a marxista filozófia kudarcainak egyik legsajátosabb diagnózisát. Ám válogatás nélkül mindenkit megérintett publicisztikája. Lehet, hogy szépirodalmi teljesítményei akadnak majd fenn örökre az idő rostáján, de a kortársak életét publicisztikái formálták és formálják ma is, méghozzá radikálisan.

A Kossuth-díjas költőt az SZDSZ saját halottjának tekinti.

Szabad Demokraták Szövetsége

(OS)