A lap szerint Gyurcsány pontosan tudja, miben rejlik Magyarország vonzereje a külföldi befektetők számára, amelyeket nyilván hangoztatni fog csütörtöki párizsi találkozói során. Ahogy nem fogja elfelejteni megemlíteni, hogy a négyszázalékos növekedés mellett a 3,8 százalékra csökkentett inflációval Magyarország továbbra is nagyon vonzó országnak számít.

A magyar miniszterelnök előtt három kihívás áll: az állami költségvetés magas deficitjének lefaragása; Budapestnek az eurózónába való belépése 2010-től; a növekedést biztosító adóreform végrehajtása a deficit tovább növekedése nélkül. Emellett a lap szerint néhány hónappal a parlamenti választások előtt Gyurcsánynak meg kell tudni hódítania azon választókat, akik őközötte és a "nacionalista jobboldali Orbán Viktor" között ingadoznak.

Ezekkel a perspektívákkal érkezett Párizsba a magyar miniszterelnök, hogy múlt heti washingtoni látogatása után Jacques Chirac elnöknél és Dominique de Villepin miniszterelnöknél is megerősítse nemzetközi státusát. Az újság hangsúlyozza, hogy Magyarország meghatározó szerepet játszik a Balkán határán, segítve szomszédait az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Ennek jele az október 20-21-én esedékes magyar-román csúcstalálkozó a régi viták leküzdésére, amelyhez példaként szolgálhat a német-francia kapcsolat.

A magyar kormányfő a lap kérdésére kifejtette: egy szocialista számára a legfontosabb, hogy a növekedés gyümölcse, a prosperitás legyen egyformán elosztva, és nem a szegénység. Ehhez még több kezdeményező szellem és szabad gondolat szükséges, s ezért van szerinte szükség enyhébb adópolitikára és a magánszektor erősítésére.

A tervezett adóreform részleteinek bemutatása után - amellyel az állam hat-nyolcszáz millió euróról fog lemondani a munkavállalók és a vállalatok javára - a magyar miniszterelnök elmondta: az Eurostat döntése értelmében a költségvetési deficit néhány évig magas lesz. Gyurcsány mindazonáltal "ostobaságnak" tartja, hogy a hiányt 3 százalékra maximálják, miközben a növekedésnek 0 és 4 százalék között kell mozognia. A miniszterelnök 2008-tól tervezte a maastricht-i szerződés kritériumainak betartását, de most arra kell decemberig megtalálni a választ, hogy mi a fontosabb: az eurózónába való belépés vagy az ország modernizálása.

Az állami szektorban dolgozók fizetésemeléséről - amely a lap szerint a deficit elsődleges oka - Gyurcsány elmondta: tarthatatlan volt az az állapot, hogy miközben 1990 óta Magyarországon hatvan százalékkal növekedett a termelékenység, a fizetések csak húsz százalékkal nőttek. Emellett a magyar kormány nem az alacsony fizetésekkel kívánja az ország versenyképességét megtartani. A munkaerő minőségét az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás javításával lehet növelni. A kevesebb tisztségviselő önmagában semmit nem jelent, hatékonyabb államot kell létrehozni - véli Gyurcsány.

A magyar kormányfő úgy véli, hogy a külföldi befektetők számára a térség legvonzóbb országa jelenleg Magyarország, amit statisztikák bizonyítanak. Azt ezt elősegítő reformok 1968-ra datálódnak, amikortól a magyarok a nyugat-európai vállalkozókhoz hasonló üzleti szellemről tesznek tanúbizonyságot. Emellett a szomszéd országokénál fejlettebb a magyar infrastruktúra, a munkaerő pedig jóval hatékonyabb.

A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Budapest és Párizs között egyetlen vitás kérdés létezik: a félelem a magyar munkavállalók tömeges érkezésétől, amely Gyucsány szerint alaptalan. Az agrárkérdésekben a két ország álláspontja megegyezik, és Franciaországhoz hasonlóan Magyarország úgy gondolja, hogy a közös agrárpolitika (CAP) része kell, hogy legyen a modern Európai Uniónak. Gyurcsány egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdák még mindig csak harmadannyi támogatást kapnak, mint a franciák.

Az Európai Unió bővítéséről Gyurcsány úgy gondolja, hogy Ukrajnának is szüksége van európai perspektívára, de politikai és gazdasági intézményrendszerének közelítése Európához még vita tárgya.

Az október 27-i londoni csúcsértekezleten - amelynek témája a szociális és gazdasági Európa lesz - Magyarország Gyurcsány szerint a harmadik utat választja: lehetővé kell tenni a reformok bátor megvalósítását, másrészt meg kell érteni, hogy az állam segítsége nélkül százezrek nem képesek behozni a lemaradást. "Nem lehet, hogy a modernizáció és a szociális kohézió egymás rovására menjen". A magyar kormányfő szerint minden baloldali politikusnak meg kell értenie, hogy egy védekező és hagyományos szociális politika bukásra van ítélve. (MTI)