A közel ötven legjelentősebb francia nagyvállalat vezetőivel folytatott megbeszélést Francois Périgot, a MEDEF nemzetközi részlegének elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar rendszerváltás óta számos kétoldalú együttműködés keretében támogatja Franciaország a magyar gazdaság fejlesztését. Örömét fejezte ki, hogy Franciaország jelenleg az ötödik legjelentősebb külföldi befektető Magyarországon, s megjegyezte: szeretne még  előkelőbb helyre kerülni. Elmondta, hogy az a 355 francia vállalat, amely Magyarországon - elsősorban a szolgáltató és az energiaszektorban, az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és az infrastruktúra-fejlesztésben - van jelen, nagyon sikeres.

Gyurcsány Ferenc előadásában hangsúlyozta, hogy az Európai  Unióhoz való csatlakozás nem sokkolta Magyarországot, az ország észrevétlenül nőtt bele az unióba. Elismerte viszont, hogy a legnagyobb kihívás a mezőgazdaságot és az élelmiszerpiacot érte. A jelenlegi kormányprogram két nagy elemre épít a kormányfő szerint: az igazságosabb Magyarország megvalósításának tervére, amelynek alapja egy versenyképesebb ország versenyképesebb  gazdasággal és társadalommal. Ennek véghezviteléhez Franciaországhoz képest az eszközökben van elsősorban különbség. Gyurcsány szerint Magyarországon először is az infrastruktúrát kell javítani: az autóutak, a vasúti vonalak, a mobiltelefon-hálózat, a  városrekonstrukció, a budapesti metró fejlesztése és az ehhez alkalmazható szabályrendszer megalkotása az elsődleges feladat.

Gyurcsány Ferenc a 2013-ig szóló nemzeti fejlesztési tervről elmondta: annak főbb pontjai segíthetik a külföldi befektetőknek megérteni, hogy hol van szükség jelenlétükre Magyarországon. Ennek legfőbb ágazati és regionális vetületei a fejlesztési pólusok. Emellett a kormányfő rámutatott a mainál kedvezőbb adórendszer szükségességére, amellyel két-két és fél milliárd euróval többet kíván hagyni a vállalkozásokban. A magyar kormány át fogja alakítani a személyi jövedelemadó rendszerét, hogy mindenki számára kiszámíthatóbb legyen, továbbá egyszerűsíti a társasági törvényt, a cégjogot, a számviteli jogot, hogy ezzel nagyobb mozgásteret biztosítson a külföldieknek és rugalmasságot teremtsen számukra a saját nemzeti szabályozásuk tiszteletben tartásához. Fontos társadalmi célú reformként említette meg a közigazgatás átalakítását, amelynek része a digitalizálás és az elektronikus kormányzás, valamint az egészségügyi rendszer átalakítását, amely külföldi beruházások újabb feltételeit teremti meg. Külön kiemelte az oktatás fejlesztésének fontosságát.

Előadása végén a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy a kormány jelenlévő három tagja - az őt elkísérő Kóka János gazdasági miniszter és Baráth Etele európai ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter vele egyetemben - jelentős üzleti háttérrel rendelkezik. Gyurcsány francia hallgatóságának elmondta, hogy ő maga politikai pályafutását megelőzően nagybefektető és sikeresnek mondható menedzser volt. Hangsúlyozta, hogy ez az első magyar kormány, amely nem takargatja, hanem büszke arra, hogy tagjai értenek az üzlethez. Érzése szerint nem lehet sikeres Magyarország sikeres vállalatok nélkül. Ezért a kormány feladata megértetni az emberekkel, hogy tartós munkahelyek és magas bérek csak sikeres vállalatokkal lehetségesek. (MTI)