Párizsi belépő
Diplomáciai források és megfigyelők szerint mindezt kiegészíti a Gyurcsány Ferenc személye iránti érdeklődés: Párizsban kíváncsiak az üzleti múlttal rendelkező, de elkötelezetten baloldali politikát folytató, választási győzelemre is esélyesnek tartott kormányfőre, aki külpolitikai aktivitásával - a többi között az ázsiai térség, különösen Kína, Japán és Vietnam felé tett nyitással - felhívta magára a figyelmet.
A Jacques Chirac köztársasági elnökkel és Dominique de Villepin miniszterelnökkel folytatandó eszmecserén francia részről valószínűleg hangsúlyozni fogják: a májusi népszavazás vagyis az EU-alkotmány elutasítása nem jelenti azt, hogy a franciák utólag nemet mondtak volna a bővítésre. A francia diplomácia ugyanakkor ismét fokozott aktivitást mutat az új EU-tagok felé: Párizsban rájöttek, hogy a térség országai nélkül nehezen működtethető az Európai Unió, különösen most, amikor az integráció egyik motorjának számító Németország körül egyfajta bizonytalanság alakult ki. Azt is felismerték, hiba volt Irak kapcsán a Washington -London, illetve Párizs-Berlin tengely közötti választásra vagy éppen hallgatásra buzdítani a kelet-európai NATO-szövetségeseket. Különösen Magyarországot, amely sokkal óvatosabban egyensúlyozott a transzatlanti viszonyt súlyosan megterhelő iraki háborús vitában, mint a középhatalmi ambíciókat dédelgető, Irakba harcoló alakulatokat küldő Lengyelország.
Gyurcsány párizsi tárgyalásain az EU - egyelőre függőben lévő - 2007-2013-as költségvetése mellett szóba kerül Magyarországnak a schengeni övezethez 2007-re tervezett csatlakozása is. Párizsban figyelemmel kísérik a határon túli magyaroknak biztosítandó utazási könnyítések ügyét is, amellyel kapcsolatban azt hangsúlyozzák: a schengeni térség tagjainak problémát okozhatnak a magyar hatóságok által kiállítandó okmányok, ha azt nem fedik le kétoldalú, vagyis Magyarország és az érintett szomszédos államok (Románia, Szerbia és Montenegró, Ukrajna) közötti kétoldalú egyezmények.
Mintegy 350 francia érdekeltségű vállalattal Franciaország az ötödik legnagyobb tőkebefektető hazánkban. Míg a régi játékosnak számító Michelin vagy Sanofi hamarosan újabb termelő beruházásokkal bővíti jelenlétét, az újonnan érkezőkre - például a MÁV-tenderen korán kiesett, de a budapesti 4-es metró iránt érdeklődő - Alstomra kemény piaci verseny vár. Az euró hazai bevezetését kísérő viták iránt francia részről megértés mutatkozik, hiszen a jobbközép párizsi kormányoknak is nehéz betartani a maastrichti feltételeket. A francia befektetők ugyanakkor némi kétséggel figyelik, hogy az esetleges csúszások milyen hatással lehetnek a forint-euró árfolyamra.
