Balkán: Közép-Európán át az unióba

A közép-európai régió partnerségi keretben segíti a Nyugat-Balkán csatlakozását az Európai Unióhoz. Tegnap Budapesten tizenegy külügyminiszter osztotta szét a feladatokat.

A magyar, a lengyel, a cseh és szlovák külügyminiszter (a visegrádi négyek), kiegészülve Ausztria és Szlovénia diplomáciájának főnökével konkrét EU-követelményekről tárgyalt Albánia, Szerbia és Montenegró, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina külügyminiszterével. A közép-európai hatok egymás között is felosztva a munkaterületeket, folyamatos szakértői segítséget nyújtanak a balkáni ötöknek. Magyarország az EU-felkészülés bel- és igazságügyi területén hangolja össze a segítséget. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter lapunknak elmondta: ez a módszer folyamatos politikai készség mellett tudásbeli, sőt uniós pénzeket is vonzó támogatásra ad módot. Valamennyi vendég kiemelte, hogy a regionális partnerség egész Európa érdeke. Gyurcsány Ferenc kormányfő üdvözlőbeszédében emlékeztetett: fejlett Balkán nélkül nincs teljesen fejlett Európa sem.

A találkozó nem hivatalos és titkos részében szó esett: Koszovó és Montenegró jövőjéről, Bosznia és a többiek euroatlanti integrációjának esélyeiről. Somogyi lapunknak elmondta: Magyarország kész a helyi és a nemzetközi érintettek igényeinek megfelelő szerepet játszani a Koszovó államjogi státusának rendezésében. Besnik Mustafaj albán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Koszovót a függetlenség megadásával lehet igazán stabilizálni. Mint mondta, a szervezett bűnözés visszaszorításához is európai és partneri segítséget kér.

Kolinda Grabar Kitarovic horvát külügyminiszter asszony a Népszabadságnak azt mondta, hogy Zágráb bármilyen koszovói és montenegrói rendezést elfogad, ha az demokratikusan születik és növeli a stabilitást. Kérdésünkre kifejtette, hogy a horvátországi szerbek helyzete rendeződik, jövőre valamennyi vita (menekültek hazatérése, tulajdonjogok ügye) rendeződhet.

Miodrag Vlahovics montenegrói külügyminiszter a Népszabadságnak nyilatkozva egyértelművé tette: a hegyi köztársaság nem akar egy szövetségi államban maradni Szerbiával, hanem két független állam szövetségét szeretné. - Erről jövőre demokratikus népszavazást tartunk, amelynek eredményét Európának is tudomásul kell vennie, ha komolyan veszi alapelveit.

Ilinka Mitreva macedón külügyminiszter asszony mihamarabbi vízumkönnyítéseket kért, és utalt arra: a követelmények teljesítését ösztönözné, ha Európa kicsit több biztató gesztust is tenne.

Plassnik: Közös siker a horvát tárgyaláskezdés

Nem kívánt időpontok jóslásába bocsátkozni, arról, hogy a nyugat-balkáni országok, így az Ausztria által preferált Horvátország mikorra teljesíthetik az EU-tagság feltételeit. - Biztos, hogy a térség államai nehéz átalakulási folyamat és nagy erőfeszítéseket igénylő politikai-gazdasági reformok előtt állnak - válaszolta lapunk kérdésére Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter. Plassnik nem kizárólagos osztrák diplomáciai siker Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdése - mondta. Ausztria viszont Zágráb szószólójaként komoly támogatást kapott a magyaroktól, a szlovákoktól és a szlovénektől. Megkérdeztük: Törökország esetében Bécs támogatná-e a tagsághoz szükséges demokráciafeltételek szigorítását, esetleg azt, hogy Ankara ismerje el felelősségét az 1915-1917-es örmény népirtásért. Plassnik szerint minden EU-tagságra aspiráló országnak felelősen szembe kell néznie múltjával. - Ez Törökországra és Horvátországra is érvényes - tette hozzá. (Dési András)

Ilinka Mitreva macedón és Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter
Ilinka Mitreva macedón és Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.