Rehn a vajdasági parlamentben tartott beszédében rámutatott arra, hogy ilyen kitételt tartalmaz majd maga a társulási szerződés is, amely aláírásáról hétfőn kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások Belgráddal.

"A szerződésben megfogalmazott normák tiszteletben tartása szavatolja a közösség legsebezhetőbb tagjainak oltalmát és életminőségét. Ezért van szükség az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ami az európai politikai kritériumok alapját képezi... Remélem, hogy minden erőszakos kilengést elítélnek az illetékesek, és az etnikumok közötti jobb viszony megteremtésére fognak törekedni" - idézték a belgrádi híradások Rehnt.

A bővítési biztos azt hangoztatta, hogy a tartományban meg kell őrizni, és javítani kell az etnikumok és kultúrák közötti párbeszédet, illetve a kölcsönös toleranciát a vajdasági "történelmi modell" szerint. A szerbiai alkotmányos reform révén meg kell vetni Szerbia soknemzetiségű jellegének szilárd alapját - mondta.

Az EU bővítési biztosa Vuk Draskovic külügyminiszter, Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum koordinátora és a vajdasági vezetők társaságában kedden végigment a hat évvel ezelőtti NATO-bombázásban lerombolt, a múlt héten forgalomba helyezett újvidéki Szabadság-hídon. Eredetileg az volt a terv, hogy Rehn avatja fel az EU-forrásokból helyreállított Duna-hidat, de az újvidéki radikális-szocialista városvezetés, élén Maja Gojkovic polgármesterrel a múlt héten pénteken váratlanul megnyitotta a négysávos hidat.

Ezzel a keddre tervezett ünnepélyes hídavatás okafogyottá vált, de a történtek botrányos hangulatot teremtettek a tartomány székvárosában. A demokraták korholták a radikálisokat és a velük szövetkező milosevici szocialistákat, mert szerintük "azok avatták fel a hidat, akik miatt a NATO lerombolta". A "hídavatók" viszont azt hangoztatták, hogy brüsszeli illetékes nem nyithatja meg a hidat, mert az EU-tagországok többsége tagja volt annak a katonai szövetségnek, amely belelőtte azt a Duna vizébe.

Olli Rehn igyekezett tompítani a nézeteltérés élén. Azt hangoztatta, hogy fátylat kell borítani a múltra, és egyáltalán nem fontos, hogy már pénteken forgalomba helyezték az építmény. Az a lényeg szerinte, hogy a városlakók élvezzék a hidat, és az jelképes összekötő kapocs legyen Szerbia-Montenegró és Európa között.

„Túlzó és valótlan”

Túlzónak és valótlannak minősítette az Európai Parlament múlt heti vajdasági határozatát keddi ülésén a szerbia-montenegrói parlament európai integrációval és a kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottsága.

A két parlamenti testület együttes ülésén vitatta meg az EP szeptember 29-i határozatát, amely éles hangú bírálatokat tartalmazott Belgrád címére a vajdasági kisebbségellenes jogsértések miatt. A két bizottság állásfoglalásában voltaképpen elutasította az EP-határozatot. Oliver Dulic, az integrációs bizottság demokrata párti elnöke azt hangoztatta, hogy az EP határozata a magyarországi belpolitikai helyzetnek a következménye, és a magyarországi pártok politikai harcuk eszközeként használják az európai képviselőházat. A strasbourgi állásfoglalás annak is a következménye szerinte, hogy a vajdasági magyar politikai pártok jobb pozíciókat akarnak kiharcolni a szerbiai politikai porondon.

(forrás: MTI)

Olli Rehn