"Abdullah, várunk" - mondta a telefonba Joschka Fischer német külügyminiszter török kollégájának október 3-án - "addig maradunk itt, míg meg nem érkezel". A repülőtéren a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró Gül már éppen feladta volna a malmozást, amikor megszületett az egyezség: Törökország előtt megnyílt az európai perspektíva.

Éjfél körül érkezett meg Gül 25 uniós kollégájához Luxemburgba, hogy még a kitűzött ünnepi napon koccintani tudjanak. A csúszásért Bécs felelt, mivel az osztrákok (nagyrészt választásokkal tarkított belpolitikai problémáik miatt) újra vissza akarták verni a török seregeket falaik alatt, megvédve egész Európát. Igaz, a kontinens ez alkalommal nem akarta, hogy Bécs megvédje.

Mitől bólintott rá mégis az egyezségre az osztrák külügyminiszter? Schüssel többször hangsúlyozta: nem érti, miért kellene Ankarával megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, miközben az unióval együttműködő és kulturálisan egybeforró Horvátországot az ajtó előtt térdepelteti Brüsszel. Főleg, amikor Ausztria az első számú befektető dél-keleti szomszédjában, és évi 1,2 milliárd eurós exportot bonyolít le Zágrábbal.

A látszólag a török csatlakozásról szóló tárgyalások közben érkezett egy fontos hír: Carla Del Ponte, a Hágai Törvényszék főügyésze hirtelen úgy látta, hogy Zágráb pár hete maximálisan együttműködik nyomozóival. Furcsa egy pálfordulás volt. A svájci ügyész mindvégig rettenthetetlenül politizált, folyamatosan kritizálta Zágrábot, amiért az nem tudja - nem akarja elkapni a háborús bűnökkel vádolt Gotovina tábornokot. Még a Vatikánt is meggyanúsította, hogy hallgatásával segíti a harmadik legmagasabb rangú szökevény bujkálását.

Garancia a szerb tömeggyilkosok letartóztatására?

Mi történt a háttérben? Erdogan török kormányfő nyilvánosan kérte Washington segítségét a csatlakozási tárgyalások megkezdésében. Az osztrákok viszont csak Horvátország meghívásával voltak hajlandók újra átértékelni álláspontjukat. Itt jön a képbe a Hágai Törvényszék. Del Ponte mindig hangsúlyozta, hogy Zágráb nagyon is tudja, hol lehet megtalálni a több száz szerb civil haláláért és kétszázezer ember elüldözéséért felelős egykori francia idegenlégióst.

Washington a híresztelések szerint nem is a tábornok nevével győzte meg a főügyészt. Ennek egyik oka, hogy a Fehér Ház a színfalak mögött nem is annyira érdekelt Gotovina elítélésében. Az 1995-ös horvát ellentámadást ugyanis amerikai logisztikai és hírszerzési támogatással vezette a tábornok - írja a Spiegel. Ezért Washington állítólag arra adott garanciát, hogy a két szökésben lévő tömeggyilkos, Mladic és Karadzic még ebben az évben megérkezik Hágába.

Azért Gotovina sem kerülheti el a sorsát, ha Zágráb fel akarja húzni a csillagos, kék zászlót. Uniós szakemberek szerint a horvát tábornok önként utazhat Hollandiába. Gotovina chicagói ügyvédje szerint a tábornok kész hazájában bíróság elé állni, de "minden opcióra nyitott". Vagyis elképzelhető, hogy Gotovina megkapja ugyanazt a kegyet, ami a miniszterelnöki posztjáról a vádemelés után önként felálló koszovói gyanúsítottnak, Haradinajnak jár. Ő szabadlábon várhatja Hágában a tárgyalását, és nem kell megosztania a börtönkonyhát a szerb, horvát, bosnyák, albán vádlottakkal - mint teszi azt Milosevic.