A Nobel-díjak kiosztásának és átadásának száz éves hagyománya van. Október elején naponta jelentik be a díjazottakat előre bejelentett sorrendben, így fel lehet készülni, és a diszciplínák nyertesei a következő napi újságban egyedül élvezhetik a reflektorfényt.

Annál feltűnőbb volt a múlt héten, hogy amíg a négy tudományos és a béke kategóriában jó előre meg tudták hirdetni a bejelentés idejét, az irodalmi díj esetében csak annyit közölt a svéd akadémia, hogy csak később hozzák nyilvánosságra az időpontot. Ezen a kedden sikerült megegyezni: két nap múlva, leghamarabb délután 1-kor derül ki a győztes személye - pedig a döntés már hetekkel ezelőtt megszületett.

A furcsaságot aztán egy újabb hír tetézte: lemondott a tizennyolc életük végéig megbízott zsűritag egyike. Knut Ahnlund svéd író a Svenska Dagbladet napilapban az elmúlt évi döntéssel indokolta távozását. Az osztrák dramaturg, Elfriede Jelenik "a díj értékét belátható időre tönkretette" - nyilatkozta a zsűritag. "haragos és kedvtelen erőszak-pornográfiájával" nem érdemelte meg a díjat a Zongoratanárnő című (később megfilmesített) regény szerzője. Ráadásul a 18 tagú zsűrinek csak a töredéke olvasott a szerzőtől egyáltalán valamit - állítja Ahnlund.

Sokan üdvözölték tavaly, hogy egy bátor, szókimondó és erősen politikus személyiséget választottak a svédek. A német nyelvterület irodalomkritikusait viszont meglepte Jelinek díjazása, és többen megkérdőjelezték a döntés jogosságát. Az osztrák írónő ráadásul (lelki) betegségre hivatkozva már a díj bejelentésének napján kizárta, hogy elutazzon az ünnepélyes átadásra.

Ahnlund kritikája tehát nem új, viszont nagyon megkésett. Miért csak egy évvel később mondott le - kérdezik a megfigyelők. Egy kézen fekvő válasz lehet, hogy nem tetszik neki az idei győztes személye sem. Azt viszont egyelőre csak találgatni lehet, ki is kap telefont csütörtökön a svéd fővárosból.

A fogadóirodák megosztottak. A Ladbrokes angol irodánál a szíriai Adonis vezet az amerikai Joyce Carol Oates és a svéd Thomas Tranströmer előtt. Hugo Claus belga és Cees Nooteboom holland írókat a Readabet látja az élen, míg a német irodalmi tőzsdén John Updike és Philip Roth amerikai, illetve Margaret Atwood kanadai regényírók részvényei állnak a legjobban.

Amerikai író utoljára 1993-ban nyerte el a díjat (Toni Morrison), és bár az Egyesült Államok minden évben számos Nobel-díjra lehet büszke, azokat a tudományos kategóriákban szerzik. John Updike és Philip Roth viszont minden bizonnyal a legolvasottabb és legnagyobb hatású kortárs írók közé tartoznak az egész világon, szemben a gyakran díjazásukig ismeretlen kollégáikkal.

A Reuters hírügynökség egy listát adott ki azon írók és költők nevével, akiket a különböző irodalmi fórumokon a legesélyesebbnek gondolnak. A NOL az eredeti sorrendben teszi közzé a neveket:

Adonis (eredeti nevén: Ali Ahmed Said) – szíriai költő (született 1930.)

Tomas Tranströmer – svéd költő (1931.)

Ko Un – dél-koreai költő (1933.)

Pramoedya Ananta Toer – indonéz regényíró (1925.)

Harry Mulisch – holland regényíró (1927.)

Carlos Fuentes – mexikói regényíró (1928.)

Mario Vargas Llosa – perui regényíró (1936.)

Milan Kundera – cseh regényíró (1929.)

Antonio Lobo Antunes – portugál regényíró (1942.)

Assia Djebar (eredeti nevén: Fatima-Zohra Imalyene) – algériai költő, regény- és drámaíró (1936.)

Margaret Atwood – kanadai regényíró (1939.)

Inger Christensen – dán költő (1935.)

A.S. Byatt – brit regényíró (1936.)

Philip Roth – amerikai regényíró (1933.)

Joyce Carol Oates – amerikai regényíró (1938.)

Yves Bonnefoy – francia költő (1923.)

Michel Tournier – francia regényíró (1924.)

Orhan Pamuk – török regényíró (1952.)

Ismail Kadare – albán regényíró (1936.)

Antonio Tabucchi – olasz regényíró (1943.)

Claudio Magris – olasz regény- és esszéíró (1939.)

Cees Nooteboom – holland költő, regényíró (1933.)

Jean Marie le Clezio – francia regényíró (1940.)

Hugo Claus – belga költő, regény- és drámaíró (1929.)

Don DeLillo – amerikai regényíró (1936.)

Eeva Kilpi – finn költő, regényíró (1928.)

Nuruddin Farah – szomáliai regényíró (1945.)

Knut Ahnlund