Október 14-15-én, a CEU-n (Bp., V. Nádor u. 9.) megrendezendő nemzetközi konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktatási és Kutató Központja, a Central European University, az Open Society Institute és a philadelphiai Annenberg School for Communication közös szervezése.

A konferencia beharangozója szerint a digitális eszközök, globális kommunikációs hálózatok és az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg az állampolgárok hozzáférését az egyes kommunikációs és

médiacsatornákhoz és digitalizált tartalmakhoz, kulturális javakhoz. Az olcsó, decentralizált multimédiás kommunikációs infrastruktúra segítségével a korábban központi helyzetű média és távközlési cégek mellett ma egyének és kis kulturális közösségek is hatékonyan célba juttathatják üzeneteiket akár kontinensnyi távolságokba is, s egyre kevesebb a technikai akadály a hálózati alapon szerveződő új – egyszerre lokális és globális - társadalmi mozgalmak, érdekszövetségek önszervezésének útjában is.

Ugyanakkor az új média technológiái nem csak a társadalmi kommunikáció csatornáihoz való hozzáférés tekintetében teremtettek új helyzetet, de mindennapossá tették életünkben a médiatermékek aktivista célokat szolgáló felhasználását, átalakítását, kisajátítását és közösségi megosztását.

Aktivisták és médiateoretikusok a médium sajátosságaiból kiindulva a társadalom demokratizálódását, nyitottabbá, egyenlőbbé válását remélik e technológiai fordulattól. Mások viszont e médiumok kommercializálódására, a digitális megfigyelésre és felügyeletre, az egyre erősödő szabályozási törekvésekre mutatva szkeptikusabbak a médium felszabadító, emancipatorikus erejével kapcsolatban.

A MOKK, a CEU, az OSI és a philadelphiai Annenberg School for Communication együttműködésében szervezett kétnapos, minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes nemzetközi konferencia és workshop e megváltozott hozzáférési viszonyok hatásait és konfliktusait vizsgálja a társadalmi, politikai és kulturális aktivizmus keretein belül.

Egy biztos: az infokommunikációs forradalom az egyén előtt álló lehetőségek egészen új terét nyitotta meg, ahol a fennálló intézményi rend és az e térben kikísérletezett új struktúrák között már dokumentálhatók a különbségek. A konferencia nyolc, egymással összefüggő területen tesz kísérletet a különbségek okozta konfliktusok megértésére:

A Kulturális ellenállás panelben azt vizsgálják, hogy a nyugati kulturális és társadalmi rend radikális kritikája milyen formát ölt egy alapvetően megváltozott mediális környezetben. A szigorúan ellenőrzött hozzáférésű tömegkommunikációs eszközök és a marginális kiadványok szorításából kiszabadult kritikai hangokra vajon milyen sors vár egy olyan telekommunikációs környezetben, ahol a megszólalás nem ütközik akadályba, ahol a kritikus tömeg elérése kulcsfontosságú az üzenet átjuttatása szempontjából, ahol a sok százmillió potenciális címzett által alkotott megszámlálhatatlan kontextusban egyaránt érhetőnek kell maradni. A panelt Kembrew McLeod, az University of Iowa professzora vezeti, Andy Bichlbaum (rtmark.org), Marcell Mars (Multimedijalni Institut), Sebastian Luetgert (textz.com / piratecinema.org), Nalini P. Kotamraju (University of California at Berkeley) és Petko Dourmana (InterSpace Media Art Center) a résztvevők.

A Város és új média panelben a városi szövet és az új kommunikációs hálózatok: a mobiltelefónia, a WiFi hálózatok kölcsönhatását vizsgálják. A városi tér képén egy újabb rács a kommunikációs hálózatok által biztosított hozzáférhetőség. Ez az infrastruktúra részben a gazdasági, urbanisztikai szerkezetváltás, megújulás eszköze, de ennek segítségével koordinálják egymást a biciklis felvonulók, antiglobalista tüntetők vagy éppen egy terrortámadást követően a hétköznapi városlakók rajai. A kérdés tehát az, hogy város, a fizikai tér meglévő dimenziói hogyan alakulnak ennek az új dimenziónak köszönhetően. A panelben Laura Forlano (NYC Wireless), Giles Lane (Proboscis.org), Michael Keith (Boston College), Andrew Paterson (UIAH) és Shekhar Krishnan (Collective Research Initiatives Trust, Mumbai, India) vesznek részt.

A Digitális emlékezet: az újságírás és archiválás új formái panel a hálózaton felhalmozódó információ, tudás, tapasztalat és szakértelem szerkezetét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy a digitális archívumok, különös tekintettel a szabad hozzáférésű, közösségi vagy egyéni archívumokra, hogyan formálják át viszonyainkat saját egyéni és közösségi identitásunkhoz, valamint a fennálló intézményi rendhez. Az információk instant hozzáférhetősége, ellenőrizhetősége, illetve az a lehetőség, hogy ki-ki maga is hozzájárulhat az archívumok tartalmához, radikálisan új helyzetet teremt a korábban könyvek és könyvtárak által uralt térben. A posztkommunista térség országaiban e kérdés azzal a felvetéssel is kibővül, hogy a nagy, állami, titkosszolgálati archívumok korát követően milyen jövő áll az ilyen kollaboratív archívumok előtt. Rick Prelinger (Prelinger Archives) vezetésével Rév István (Open Society Archives), Paula le Dieu (BBC Creative Archives), Hassan Mneimneh (Iraq Memory Foundation) beszélget e témáról.

Az Új média és a demokratikus választási rendszerek panel az előbbi két panel témájával összefüggésben arra a specifikus kérdésre keresi a választ, hogy a demokratikus politikai rendszer fennálló keretei mennyiben alkalmasak az új médiumok által megnyitott lehetőségek inkorporálására. Az egyik oldalon a választási törvények által ismeretlen SMS-kampányok és a nyomukban bekövetkezett választói önkoordináció áll, a másik oldalon ott vannak a politikai osztály egyre sikeresebb kísérletei a direkt demokrácia megteremtésére. A kommunikációs technológiák változása a politikai életben a televízió megjelenéséhez mérhető változásokat vetít előre. E kihívást Michael X Delli Carpini (Annenberg School for Communication), Alexander H. Trechsel (European University Institute), Wainer Lusoli (University of Salford), Allen Gunn (Aspiration Tech) és Gianpietro Mazzoleni (University of Milan) értékeli.

A Civil kezdeményezések és az új média használata panel keretében az lesz a téma, hogy a helyi érdekek mentén szerveződő civil kezdeményezések intézményesülésében, céljaik elérésében milyen szerepet játszik a kommunikációs technológia változása. Önmaguk jobb szervezésének eszköze, a nyilvánosság elérésének új csatornája, és egy új nyilvánosság megteremtése egyaránt a lehetőségek között van. Hogy mindezekből mi és hogyan valósult meg eddig, arra Joanne Richardson (subsol.c3.hu), Nicholas Jankowski (University of Nijmegen), Vámosi Gyula (Roma Information Project) és Christian Sandvig (University of Illinois Urbana - Champaign) keresi a választ.

Az Új média és a globális civil társadalom panelben a globális játéktérben aktív civil kezdeményezésekkel foglalkoznak. Megvizsgálják a környezetvédelmi, háborúellenes globális civil szerveződések hatékonyságát a helyi kontextusokban. Megpróbálnak nyomára jutni annak, hogy mennyiben csak nyugati világhoz, illetve kifejezetten a jelenlegi társadalmi kulturális elithez kötődő jelenséggel van dolgunk. E panel tagjai: Douglas Kellner (UCLA), Saskia Sassen (University of Chicago), Richard Barbrook (School of Media, Arts & Design, University of Westminster), Boda Zsolt (Institute of Political Science, Hungarian Academy of Sciences), Dominique Cardon (Ecole des hautes études en sciences sociales) és Richard Rogers (New Media University of Amsterdam).

A Peer-to-peer hálózatok politikai gazdaságtana panel arra keresi a választ, hogy az interneten szerveződő nemzetközi kooperációs hálózatok működése milyen gazdasági, jogi, kulturális, technológiai keretek között jöhet létre, illetve milyen kereteket teremt magának. A fájlcserélő hálózatok, a számítógépek számítási kapacitását közös cél alá rendelő GRID-rendszerek, a felhasználók szakértelmének önkéntes és ingyenes megosztásán alapuló kollaboratív kezdeményezések (mint például a wikipedia.org nevű online enciklopédia) fennálló intézményeket meghaladó kapacitása már most látható. Ezek jövőbeli sorsa nem független azoktól a hagyományoktól melyek egy internet előtti kor működése során öltöttek testet törvényekben, gazdasági szabályokban, intézményekben. A két világ határán zajló diskurzus legnagyobbjai: Yochai Benkler a Yale Law School oktatója, Larry Lessig, a Creative Commons szellemi atyja, Jimmy Wales a Wikipedia.org alapítója, Magnus Bergquist és Felix Stadler vesznek részt ebben a panelban.

Az Állami beavatkozás és szabályozás témájával foglalkozó panelben azt keresek, hogy milyen intézményei és lehetőségei vannak a szabályozásnak abban a poszt-vesztfáliai rendben, ahol az állami szuverenitás egyre több területen rendelődik alá szupranacionális intézményeknek, multinacionális vállalati érdekeknek, a technológia adottságainak. A szabályozás intézményeinek megváltozásával újrarajzolódnak azok a normatív keretek is, melyek e szabályokat diktálják, de megváltozott e szabályok kikényszeríthetősége, betarthatósága is. E kérdésekről Henry Perritt (Chicago-Kent College of Law) és Jonathan Zittrain (Berkman Center for Internet & Society) vezetésével Martin Cloonan (University of Glasgow), Milton Mueller (Syracuse University, School of Information Studies), Halmai Gábor (Szechenyi Univeristy Gyor) és William Drake (Computer Professionals for Social Responsibility) tart eszmecserét.

A konferencián közel száz kutató, aktivista és művész vesz részt a világ minden pontjáról Indonéziától Nigérián át az Egyesült Államokig. A résztvevők életrajza megtalálható a konferencia weboldalán.

(MOKK)