A 52 oldalas jelentésnek már a címe is sokatmondó: "A veszélyes közöny: a kisebbségek elleni erőszak Szerbiában" nevű dokumentum felrója a hatóságoknak, hogy nem voltak képesek gátat szabni a különböző etnikai és vallási kisebbségek elleni fokozódott erőszaknak. Az Európai Parlament minapi állásfoglalásához hasonlóan a HRW is megállapítja, hogy amíg ez így van, az ország nem közeledhet az EU-hoz.

A szervezet azon a napon tette közzé jelentését, amikor Belgrádban ünnepélyes körülmények közt megkezdődtek a stabilizációs és társulási egyezmény aláírását célzó tárgyalások az EU-val. A HRW tudatja, hogy egy sor jogsértést, fizikai összetűzést, a kisebbségek vallási és kulturális létesítményei elleni támadást és temetőgyalázást jegyzett fel 2003 vége óta, amikor a szerbiai parlamenti választáson győztek a szerb radikálisok.

"Ezekre az esetekre nem megfelelően válaszoltak a szerb hatóságok. Az illetékesek könnyelműen tompítottak az incidensek élén, a rendőrség egyes esetekben nem védte meg a támadásoktól a dzsámikat és a kisebbségek tulajdonában lévő létesítményeket. Az ügyészségek lassan reagáltak, a bíróságok elé állított tetteseket általában felfüggesztett szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélték" - áll a jelentésben, amely szerint ha a szerbiai hatóságok folytatják ezt a gyakorlatot fennáll a valós kockázata annak, hogy fokozódnak a kisebbségiek elleni támadások, ami tovább ront az etnikai viszonyokon és a kisebbségek kitelepülését fogja eredményezni.

"A megfélemlítések és támadások célpontjai albánok, muzulmánok, romák, magyarok, horvátok, szlovákok és ruszinok voltak. Az etnikai indíttatású incidensek az idén ritkábbak voltak a Vajdaságban, de fokozódtak Szerbia más részein, általában az antiszemita és muzulmánellenes falfirkák és a romák elleni támadásokban öltöttek testet" - olvasható a HRW jelentésében. Az incidensek kárvallottjai és tanúi arról számoltak be, hogy egyes etnikai indíttatású bűntények esetében a rendőrök lassan reagáltak, olykor megengedték, hogy elszökjenek a tettesek, mi több, egyet is értettek a támadással.

A HRW megállapítja, hogy Szerbiában nincs megfelelő törvényi rendelkezés a gyűlölettel kapcsolatba hozható bűntények szankcionálására, s ez burkoltan ez azt az üzenetet hordozza a társadalom felé, hogy ne vegye túlzottan komolyan a kisebbségek elleni erőszakcselekményeket. A jogvédő szervezet azt is kifogásolja, hogy a kisebbségek részvétele a rendőrség kötelékében aránytalanul alacsony, ami "hagyatéka" Slobodan Milosevic volt nacionalista kormányának, amely gyakorlatilag kizárta a rendőrség soraiból a nem szerbeket.

A szervezet tételesen felsorolja a tavaly márciusi koszovói erőszakcselekmények idején történt jogsértéseket, és a vajdasági magyarok, horvátok, szlovákok és ruszinok terhére elkövetett bűnügyeket is Újvidéken, Bácspalánkán, Ópazován (Stara Pazova), Temerinben, Törökkanizsán (Novi Knezevac), Sajkásgyörgyén (Djurdjevo) és Óbecsén (Becej).

(MTI)