Közgazdasági Nobel-díj a játékelmélet fejlesztéséért
Mind az amerikai, mind pedig a németországi születésű izraeli tudós "a konfliktus és az együttműködés a játékelméletben" témakörében folytatott kutatói munkásságáért kapta meg a 10 millió svéd koronával (1,3 millió dollárral) dotált, legrangosabbnak számító tudományos elismerést.
A két kitüntetett játékelméleti kutatásai segíthetnek a kereskedelmi, üzleti konfliktusok megoldásában, sőt még háborúk elkerülésében is - áll a svéd királyi tudományos akadémia méltatásában. Az akadémia hangsúlyozta továbbá a díjazás indoklásában: Schelling és Aumann tanulmányait világszerte felhasználják biztonságpolitika és a leszereléssel kapcsolatos politika kialakításában, piaci árképzésben, gazdasági és politikai jellegű tárgyalásokon. Játékelméleti elemzéseikkel hozzásegítettek bennünket a konfliktusok és az együttműködés jobb megértéséhez. Jelentősen hozzájárultak az árháborúk és kereskedelmi háborúk megmagyarázásához - indokolta a döntést a svéd akadémia.
Thomas Schelling 1921-ben született és a Maryland egyetem politikai tanszékén a külügyek, a nemzetbiztonsági kérdések professzora. Legismertebb műve az 1960-ban megjelent The Strategy of Conflict ( A konfliktus stratégiája), amely a tárgyalási és viselkedési stratégia-tárgykörében az egyik alapműnek számít.
Robert Aumann 1930-ban született a németországi Frankfurtban, a jeruzsálemi Héber egyetem professzora. Amerikai és izraeli állampolgár. Aumann azon matematikusok egyike, akik a játékelmélettel idéztek elő változást az elmúlt negyven év közgazdasági gondolkodásában.
A korábbi Nobel-díj kitüntetettjei között túlnyomó többségben voltak az USA-ban tevékenykedő kutatók: az eddigi ötvenöt díjazott több mint fele az Egyesült Államokban dolgozott. Tavaly a norvég Finn Kydland és az amerikai Edward C. Prescott részesült az elismerésben a hatékony gazdaság-és pénzpolitikai tárgykörében folytatott kutatásaikért. Nő még sohasem került a gazdasági Nobel-díj elismertjei közé.
A közgazdasági Nobel-díjat csak 1969 óta ítélik oda. Végrendeletében Alfred Nobel a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom terén maradandót alkotók, illetve a békéért tevékenykedők elismerését tartotta érdemesnek. A közgazdászok érdekében 1968-ban lépett fel a svéd központi bank, amely 300 éves fennállása alkalmából hívta életre a közgazdasági Nobel-díjat. A svéd Tudományos Akadémia bírálóbizottsága dönt a közgazdasági díjazott személyéről, akárcsak a fizikai, vagy a kémiai Nobel-díj esetében.
(MTI)