A Debreceni Egyetem anatómiai intézetének bonctermében napokon belül üzembe helyezik azokat a kamerákat, amelyek felszerelését a tavasszal kirobbant illegális szervtanulmányozási botrány tanulságai indokolják. Az ügy előzménye: a norvég TV 2 televízió rejtett kamerás felvételeket mutatott be, amelyeken az látható, hogy Debrecenben tanuló norvég orvostanhallgatók éjjel - a boncmesternek adott pénz ellenében - bemennek az anatómiai intézet bonctermébe, ahol emberi testrészeket tanulmányoznak. A norvég televízióban sugárzott film azt is bemutatta, hogy a diákok kollégiumi szobáikban preparátumokat elemeznek. Az adásban közölték: az egyetemisták fejenként kétezer forintért jutottak be a boncterembe.

A Debreceni Egyetemen fegyelmi eljárást indítottak az intézet boncmestere ellen, a rendőrség pedig nyomozni kezdett emberi test tiltott felhasználása bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozást a napokban felfüggesztették arra az időre, amíg a rendőrök egy jogsegélyegyezmény keretében kihallgatják az ügyben érintett norvég televíziósokat.

Paragh György professzor, a Debreceni Egyetem orvos- és egészségtudományi centrumának dékánja érdeklődésünkre azt mondta: az anatómiai intézetben felszerelt kamerák személyiségi és adatvédelmi jogokat nem sértenek, a berendezéseket ugyanis csak a hivatalos gyakorlatokon kívüli időszakban, éjszakára kapcsolják be, amikor elvileg senkinek sem szabad a boncteremben tartózkodnia. Hozzátette: a biztonsági intézkedések keretében csipkártyás beléptetőrendszert is üzembe helyeznek, s ennek segítségével percre pontosan nyomon követhető lesz, hogy ki, mikor és meddig tartózkodott a boncteremben. Arra a kérdésünkre, hogy az orvostanhallgatók számára kötelezően előírt anatómiai gyakorlatok számát és időtartamát növelik-e annak érdekében, hogy a szigorlatokra készülő medikusoknak ne kelljen a hivatalos időn túl is igénybe venniük a bonctermet, Paragh György azt válaszolta: az egyetemisták számára előírt kötelező óraszám elegendő az anatómiai gyakorlati ismeretek elsajátítására, de - ahogyan eddig is - van lehetőség pluszórákon való részvételre, ha a hallgatók megfizetik. A biztonsági berendezések egyébként ötmillió forintba kerültek.

A korábbi nyilatkozatok szerint a szegedi orvosegyetemen tavasszal még elképzelhetetlennek tartották a debrecenihez hasonló eset előfordulását, ám a biztonság kedvéért nyáron mégis felszereltek kamerákat az ottani anatómiai intézetben. Mihály András tanszékvezető tájékoztatása szerint ezek a bejáratokat és a bonctermet pásztázzák, a képeket a portaszolgálat figyeli, a felvételeket pedig rögzítik. Az intézetvezető elmondta: a házirend szerint hallgatók csak oktatók jelenlétében lehetnek a boncteremben, felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a tanszék gyakorlati helyiségeiben. Mihály András a kamerák felszerelése után kizártnak tartja, hogy arra illetéktelenek észrevétlenül behatolhassanak az intézetbe.

A Pécsi Tudományegyetem orvosi karán nem terjedtek hírek illegális, borravalós boncolásokról. Csernus Valér, az intézmény anatómiai intézetének igazgatója szerint a bonctermek működésének szabály- és biztonsági rendszere a nyolcvanas évek óta megfelelő ahhoz, hogy ne történjen visszaélés, így nem volt szükség arra, hogy az előírásokat szigorítsák. Ugyanakkor az igazgató elismerte, hogy a pécsi orvostanhallgatók lényegesen kevesebbszer boncolhatnak, mint kellene, hiszen egy-egy medikus csak heti négy óra bonctermi gyakorlaton vesz részt. Csernus Valér elmondta, hogy a nagy nyugati egyetemek orvosi karain éjjel is legálisan, vagyis szaktanári felügyelet mellett működnek a bonctermek. Ahhoz, hogy ez Pécsett is így legyen, százmilliós beruházásokra lenne szükség az anatómiai intézetben, ráadásul jelentősen nőnének az intézet fenntartási költségei. Erről azonban még csak nem is álmodnak az intézet irányítói, annyira nem, hogy még tervek sem készültek a bonctermek korszerűsítésére.

Úgy tudjuk, a budapesti Semmelweis Egyetem nem követi a vidéki intézmények példáját, s nem tervezi, hogy kamerákkal védje bonctermeit. Wertner János, az egyetemi tanács tagja azt mondja: a testületük biztosan nem hozott ilyen döntést, de még csak szóba sem került az ügy. Ahogy az sem valószínű, hogy az egyetem vezetése saját hatáskörében rendelkezett volna ilyesmiről. A főorvos úgy gondolja, a súlyos gazdasági nehézségek mellett nemigen jutna pénz ilyen költséges beruházásra, ami egyébként amúgy is fölösleges. Szerinte egyébként az orvosképzésben amúgy sem az lehet a gond, ha valaki anatómiából túl sokat gyakorol, hanem ha keveset.

A képeket a portaszolgálat figyeli, a felvételeket rögzítik