Felvételi tájékoztatás: szorít az idő
Ennek lényege, hogy megszűnik a hagyományos egyetemi és főiskolai képzés, helyébe egy egymásra épülő, többciklusú oktatási forma kerül. A hallgatók először egy három- vagy négyéves bachelor (magyarul: felsőfokú alapoktatás) képzésre járnak: ennek oklevelével pedig akár munkába is állhatnak, de tovább is léphetnek a kétéves master- (mester-) képzésre, majd a doktori fokozatra.
Az új képzési struktúra bevezetését még 1999-ben vállalta Magyarország, amikor 30 másik országgal együtt csatlakozott a bolognai nyilatkozathoz, amelynek célja az egységes európai felsőoktatási térség kialakítása. Ennek hátterét szabályozta volna az új felsőoktatási törvény, amely azonban - Mádl Ferenc volt államfő aggályai miatt - tavasz óta az Alkotmánybíróság asztalán hever. Az alkotmánybírák előbb-utóbb döntenek róla, ahhoz azonban, hogy a jövő évre vonatkozó felvételi tájékoztató a szokásos december közepi időpontban megjelenhessen, már most szükség volna a jogszabályi háttérre. Ezért Gusztos Péter (SZDSZ) és Szabó Zoltán (MSZP) képviselők augusztus végén módosító indítványt nyújtottak be a még mindig érvényben lévő régi felsőoktatási törvényhez. Ehhez az előterjesztéshez nem érkeztek módosító indítványok - pontosabban: az ellenzék részéről érkeztek volna. Csakhogy az oktatási bizottság kormánytöbbsége azok közül egyet sem támogatott, azzal az indokkal, hogy az ellenzéki javaslatok egy héttel elhalasztották volna a végszavazást, márpedig csak átmeneti szabályozásról van szó.
Csakhogy az előterjesztés a kormányt hatalmazza föl a képzési rendszer részleteinek szabályozására. A kormányrendelet elkészült ugyan, de a tárca csak a héten kezdi meg az egyeztetést a szakmai szervezetekkel. Ráadásul az új rendszerben újonnan induló szakindítási kérelmeket csak október 14-én tárgyalja a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), márpedig a felvételi tájékoztató anyagának november 2-ig nyomdába kell kerülnie, hogy december 15-re elkészüljön. Az idő tehát igencsak rövid.
Ráadásul a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, ha a parlament megszavazza a felsőoktatási törvény módosítását. Sió László, a párt oktatási műhelyének vezetője elmondta: a tárca már próbálkozott egyszer azzal, hogy kormányrendeletben szabályozza az új képzési struktúrát. Akkor az AB megállapította, hogy ezt csakis törvényben lehet szabályozni. Sió László szerint a tárca most megint azzal kísérletezik, hogy "félig törvényben szabályoz, a további alakítgatás lehetőségét pedig átadja a kormánynak" - amely csak rendeletet alkothat. Ez megint nem fogja kiállni az alkotmányossági próbát - véli az ellenzéki politikus.
A Fidesz esetleges alkotmánybírósági beadványa valószínűleg nem fogja késleltetni a felvételi tájékoztató összeállítását, de ha a köztársasági elnök "dobja vissza" a törvényt, az igen. Ebben az esetben pedig Pokorni Zoltán elképzelése érvényesülhet. A Fidesz alelnöke ugyanis a bolognai rendszerre való átállással egyetért ugyan, de az egyetemekre és a főiskolákra bízná, hogy új képzési formában oktatnak-e vagy a régiben - azaz nem kényszerítené átállásra az összes intézményt. Az egyetemeknek és a főiskoláknak pedig most is van lehetőségük kísérleti jelleggel bolognai típusú oktatást indítani: az elsősök 38 százaléka már bachelor képzésre jár.
Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint a felsőoktatási törvény módosításának tartalma kiállja az alkotmányossági próbát. Szerinte elég, ha a törvény felhatalmazást ad a kormánynak a részletek kidolgozására, amelyeket - jelen esetben a 40 oldalon felsorolt alapszakokat, valamint az indítási és alapítási feltételeket - egyébként sem szokás törvényben rögzíteni. Mang Béla elmondta azt is: a felvételi tájékoztató anyagát már összekészítették, hogy amint "zöld jelzést kap", küldhessék a nyomdába. A dokumentumban szerepelnek azok a szakok is, amelyek indítási kérelmeit október közepén tárgyalja a MAB, s amelyeket, ha nem fogadja el azokat a testület - legföljebb kihúznak.
Tájékoztatás csak interneten
A most végzős középiskolások egyelőre nem tudhatják, mire készüljenek, hiszen - törvényi felhatalmazás hiányában - nem lehet tudni, milyen típusú szakok indulnak majd jövőre. Az oktatási tárca a nyár végén azt ígérte: szeptemberben kiad egy tájékoztató füzetet, amelyben leírják a bolognai rendszer lényegét, illetve azt, milyen szakok indulása várható. Az információs anyag el is készült, a diákok azonban - valószínűleg pénzhiány miatt - mégsem kapták meg. A tárca most azt ígéri, a tájékoztató a héten felkerül a minisztérium honlapjára (www.om.hu). Így aki nem tud csatlakozni a világhálóhoz, csak a felvételi tájékoztatóból tudhatja meg, a régi vagy az új szakok indulnak-e majd 2006 szeptemberében. (V. A. D.)
? Várhatóan csökkenteni fogja az Oktatási Minisztérium a kommunikációs képzésben részesülő hallgatók számát, miután a szaktárca és a nagyobb újságíró-szervezetek egyetértenek abban, hogy Magyarországon "túltermelés" van kommunikációs szakemberekből. Az elmúlt tanévben 1826 diák vett részt kommunikáció szakos képzésben, nappali vagy levelező tagozaton. Közülük államilag finanszírozott képzésben 5256-an tanultak, összesen 17 egyetemen és főiskolán. Számukat a munkaerő-piaci tendenciákra tekintettel tervezi csökkenteni a tárca. (MTI)
