Dr. Vályi-Nagy István főigazgató és dr. Sarkadi Balázs, kutatási igazgató-helyettes számolt be a legújabb fejlesztésekről.

Elsőként az immungenetikai (transzplantációs immunológiai) osztály mutatkozott be az újságíróknak. Az osztály újonnan kialakított, egységes területe lehetővé teszi, hogy valamennyi részleg szoros kapcsolatban dolgozzon, ami hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzést tesz lehetővé.

Folyamatosan fejlesztik a Nemzeti Vesetranszplantációs Várólista és a Magyar Csontvelődonor Regiszter nyilvántartó és szelekciós rendszerét, hogy az összhangban legyen a magyar és a nemzetközi szabályozással.

Az I. emeleten alakították ki az új embrionális őssejt laboratóriumot: Magyarországon elsőként itt hoznak létre humán embrionális őssejt kultúrákat kutatási célokra. Az embrionális eredetű őssejtek még szinte minden testi sejt képzésére alkalmasak lehetnek.

A kutatók világszerte vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák, vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és a fejlődési folyamatot irányítani, akkor számos betegség - az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig - kezelésére nyílik lehetőség. A végső cél, hogy személyre szabottan tudjanak olyan sejteket szöveteket vagy akár szerveket előállítani, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van.

A felhasználni kívánt sejtvonalakat az Amerikai Egyesült Államokban hozták létre és széleskörű nemzetközi együttműködés keretében bocsátják az intézet rendelkezésére. A kutatási program rendelkezik a megfelelő etikai engedélyekkel, a laboratórium pedig felkészülve várja a sejtvonalak érkezését.

Új laboratóriumot alakítottak ki az emberi hasnyál-mirigy szigetsejtek izolálására. Emberek ezrein segíthetnek azzal, ha a Langerhans-szigetsejteket a cukorbeteg ember májába juttatják, ahol azok megtapadnak és inzulint termelnek.

Az intézetben folyó génterápiás fejlesztések a preklinikai kipróbálás szakaszába érkeztek. Ehhez a munkához egerek csontvelőjéből speciális technikával vérképző őssejteket nyernek ki. Ezekbe a sejtekbe úgynevezett retrovírus vektorok használatával visznek be a gyógyítást szolgáló, emberi fehérjéket kódoló géneket. Az állatkísérletek már sikeresen folynak, megvalósításukhoz a szükséges magas technikai színvonalú laboratóriumi munka elindult.

A laboratórium másik fő kutatási témája egy öröklődő, igen súlyos immunhiányos emberi betegség (CGD) gyógyítását szolgáló génterápiás módszer kifejlesztése.
A tájékoztatón beszámoltak egy új, korszerűen kialakított és felszerelt laboratórium létrehozásáról is.

(MTI)