A polgári célú atomenergia-felhasználást szorgalmazó ENSZ-szerv és vezetője "az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért" kapta meg a magas elismerést - mondta Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke.

"Napjainkban újra megnőtt az atomfegyverek jelentette fenyegetés, ezért a norvég Nobel-bizottság hangsúlyozni kívánja azt a tényt, hogy e fenyegetéssel a lehető legszélesebb nemzetközi együttműködés keretében kell foglalkozni" - fűzte hozzá a testület elnöke.

A Nobel-békedíjat - egy arany érdemérmét, egy oklevelet és a velük járó 10 millió svéd koronát (1,1 millió eurót) - december 10-én, a díj névadója, a dinamitot feltaláló svéd nagyiparos és filantróp Alfred Nobel halálának napján adják át a kitüntetetteknek Oslóban.

Hirosima és Nagaszaki emléke

A Nobel-díj történetét jól ismerő megfigyelők sejtették, hogy az atomfegyverek elleni harc egyik vezetője kaphatja az idei díjat. Augusztusban emlékezett meg a világ a történelem eddigi egyetlen (és remélhetőleg utolsó) atomtámadására. 1945-ben Hirosima és Nagaszaki városára dobtak le atombombát az amerikaiak. A tragédia harmincadik, negyvenedik és ötvenedik évfordulóján is az atomfegyverek elleni harc képviselői kapták a díjat.

Andrej Szaharov szovjet atomfizikusnak ítélték oda a díjat 1975-ben, de azt nem vehette át, mert Moszkva megtiltotta a norvégiai utat az emberi jogokért és a tömbök békés egymás mellett éléséért küzdő tudósnak. A Nemzetközi Fizikusok az Atomháború Elkerüléséért szovjet és amerikai kutatókból állt, akiket 1985-ben tüntettek ki. Joseph Rotblat és a Pugwash Konferenciák tíz évvel később szintén az atomfegyverek visszaszorításáért nyerték el a díjat.

A BBC kommentátora kiemelte, hogy a kerek évfordulón ez alkalommalbátor döntést hozott a zsűri. A díj ugyanis nem tekinthető "életműelismerésnek", sokkal inkább egy folyamatban lévő harc erkölcsitámogatásának. A bécsi székhelyű IAEA jelenleg Irán és Észak-Koreanukleáris ambícióit próbálja megakadályozni, mely során nem pusztán akét atomfegyverre vágyó országgal, de az amerikai szuperhatalommal ismeg kell küzdenie. Állítólag Washington már többször el akarta érni azegyiptomi főigazgató eltávolítását, hogy az ügynökség erőteljesebbenlépjen fel Teherán és Phenjan ellen.

Környezetvédők kritizálják a döntést

A Greenpeace megdöbbenését fejezte ki a Nobel-bizottság döntése kapcsán. A környezetvédők szerint az ENSZ szakosított intézménye azzal, hogy népszerűsíti az atomenergia-felhasználást, tovább növelte az atomfegyverek elterjedésének kockázatát.

"Az, hogy egy ilyen szervezetet érdemesítettek a Nobel-békedíjra, súlyos kétségeket vet föl ezen elismerés célját illetően" - közölte Jan van de Putte, a Greenpeace atomenergia-ügyi szakértője. "A Greenpeace-t megdöbbentette, hogy a NAÜ-t és annak főigazgatóját nevezték meg a Nobel-békedíj kitüntetettjeként" - áll a közleményben. A polgári célú atomenergia-felhasználást szorgalmazó ENSZ-szerv és vezetője az indoklás szerint "az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért" kapta meg a rangos elismerést.

A Greenpeace szerint azonban a NAÜ tevékenysége éppen ellenkező hatást vált ki. "Amint azt legutóbb maga Baradei is elismerte, ma a világon harmincöt-negyven ország képes arra, hogy hónapokon belül atomfegyvert állítson elő, s ez annak köszönhető, hogy a NAÜ világszerte pártolja az atomenergia felhasználását" - közölte a nemzetközi környezetvédelmi szervezet.

Felháborodását fejezte ki a kitüntetettek miatt a francia atomenergia-ellenes mozgalom is. A tiltakozók - egy összesen 720 környezetvédő és atomenergia-ellenes szervezetet tömörítő hálózat - szerint a NAÜ atomipari kérdésekben megtéveszti a közvéleményt, éppen ezért az ENSZ-szervet föl kellene számolni.

Nemtetszésének adott hangot a NAÜ és Mohammed el-Baradei kitüntetése miatt az - 1985-ben Nobel-békedíjra érdemesített - Orvosok az atomháború elhárításáért nemzetközi szervezet is. Mint hangoztatta, "az atomenergia békés célú hasznosítása mögött mindig megbújik az atombomba építésének lehetősége".

Norvég hagyomány

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem az alapító Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor Svédország és Norvégia még egy államot alkotott, és Nobel végrendeletében meghagyta, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda, s a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.

A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik. Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint az alapító szándékait figyelembe véve már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják.

Értesülések szerint rekordmennyiségű, 199 jelölés érkezett ebben azévben a bizottsághoz. Állítólag Gerhard Schröder - minden bizonnyalbúcsúzó - német kancellár és Viktor Juscsenko ukrán elnök is a listán volt. A jelöltek nevét hosszúévtizedekre titkosítják. Az viszont nyilvánosságra került, hogy 1938-ban Adolf Hitlert is jelölték.

Az elmúlt évben Wangari Maathai kenyai környezetvédő vehette át a díjatés az 1,1 millió eurót a tartós fejlődés, a demokrácia és a békeérdekében tett erőfeszítéseiért.(NOL - MTI/BBC)