A három hónapnál hosszabb tartózkodást megengedő vízum sem munkavállalásra, sem jövedelemszerzésre nem jogosít, mint ahogy nem helyettesíti az oktatási vízumot sem. Elvileg azok élhetnek az eddig látogatási vízumnak nevezett lehetőséggel, akik kulturális vagy családi kapcsolattartásban vagy az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok végzésében érdekeltek.

A nemzeti vízum kiváltása ugyanakkor nem mentesít az adminisztrációs vargabetűktől. Igénylésekor egyrészt meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási követelményeknek, másrészt igazolni kell, hogy adottak a magyarországi tartózkodás megfelelő anyagi körülményei. - Több ezertől akár százezres nagyságrendig ívelhet a kérelmezők száma, becsülte meg az erdélyi érintettek számát Cseh Áron kolozsvári főkonzul. A tavalyi adatok szerint a kérelmezők 70 százaléka folyamodott munkavállalási vízumért, 5-6 százalékra tehető az oktatási vízumot kérőké. A látogatási vízumért a kérelmezők 5-10 százaléka folyamodott, ez tavaly évi három-ötezer embert jelentett. Ez a vízumforma javarészt idős embereken segíthet, akik hosszabb ideig szeretnének magyarországi családtagjaiknál tartózkodni.

- Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt, nyilatkozta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az MTI-nek. Ez teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni, tette hozzá.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke üdvözölte a nemzeti vízum bevezetését, de mint mondta, a határon túli magyaroknak továbbra is a kettős állampolgárság intézménye lenne a legjobb megoldás.