A miniszterelnök e kijelentésével a következőket tette:

1. Keresztezte azt a kistérségi programot, amelyet saját belügyminisztere három éve épít, ellenzéki támadások kereszttüzében. E program az egyik alapja annak az államháztartási reformnak, amely a kormány által deklarált cél. Ez a program teremtette meg annak keretét, hogy az oktatási tárca megvalósíthassa reformjának alapszintjét, vagyis azt, hogy ahol a romló demográfiai helyzet és a települések gazdasági lehetőségei okán erre nincs mód, szüntessék meg az általános iskolát. Így hát: 1. a) Keresztezte az oktatási tárca reformelképzelését, az egyetlen olyan, meghirdetett reformrendszert, amelynek megvolt az esélye, hogy ebben a ciklusban meg is valósítsák. 1. b) Föl is áldozta Magyar Bálintot, meg nem is, de ennél is rosszabbat tett vele, mert az érettségibotrány után, amikor talán valóban menesztenie kellett volna, nem menesztette, azzal viszont, hogy a szellemi termékét "meneszti", erősebb kihívást intéz ellene, mint ha valóban útilaput kötött volna a talpára. Így - kis túlzással - a politikai életművét kérdőjelezte meg.

2. Keresztbe verte azokat a polgármestereket, akik az eddigi három évben sokszor saját településük lakosainak akaratával dacolva fölismerték, nincs más lehetőségük, mint kistérségbe társulva, más önkormányzatokkal közösen működtetni iskolájukat. 2. a) Keresztbe verte azokat a diákokat, illetve szüleiket, akik fölismerték, hogy a társult önkormányzatok által fenntartott iskolákban jobb színvonalú oktatáshoz juthatnak.

Igaz viszont: 3. Keresztezte a Fideszt, amely a kis iskolák megszüntetése miatt falurombolással vádolja a kormányt.

A kérdés ezek után az: megéri-e?

Gyurcsány Ferenc pluszpénzeket ígért a gyermekek után. Bár az erre vonatkozó számítások hiányosak, tételezzük föl, hogy az lesz, amit a miniszterelnök ígér, vagyis a gyermekszámtól függetlenül minden önkormányzat megkapja az állami támogatást. Sőt, a kistelepülések többet is. Ebben az esetben visszaáll az eredeti helyzet (a pluszpénz bizonyosan nem elég) - korábban is megkapták a normatívát ugyanis, mégis tenni kellett valamit, mert iskoláik görcsös fenntartása közben csődbe mentek a települések. Mert hiába a néhány gyerek után járó állami normatíva, ha jön a villany- és gázszámla, ha vizesblokkot kell kialakítani, ha a rogyadozó falakat meg kell erősíteni. Ami pénz. Sok pénz. Helyi szinten legalábbis nagyon sok. Konkrét példa: egy Balaton-felvidéki kistelepülésen az iskola vizesblokkjának csak a felújítása ötmillió forintba kerül. Pályáznának, de nincs rá pénzük, hogy a pályázathoz szükséges 30 százalékos önerőt, másfél millió forintot biztosítsák. Na és? Lesz iskola, legfeljebb nem mosnak kezet a gyerekek. Mondják, az iskolával megmarad a települések népességmegtartó képessége. Az alsó tagozatokéval? Azzal, hogy nem iskolabusz szállítja a gyerekeket nap mint nap egy néhány kilométerrel arrébb lévő iskolába? És mi lesz, ha a gyerek az ötödik osztályba lép? Elköltöznek a szülei? Ha a Fidesznek jó, lelke rajta. Ha neki is az, lelke rajta a miniszterelnöknek is. Félreértés ne essék: igenis van, ahol meg kell tartani a kis iskolákat - de nem mindenütt.

Gyurcsány Ferenc mostanában sokat ígérget. Volt már miniszterelnök-jelölt, aki sokat ígért (nem utolsósorban Gyurcsány Ferenc hatására, aki korábban elismerte: győzni kellett, s ha ilyen áron sikerült, meg kellett fizetni az árát). Medgyessy Péterrel kapcsolatban sokak szerint az volt az egyik baj, hogy meg is tartotta az ígéreteit. A mostani miniszterelnök is sokat ígér, mondhatnánk azt is: ígéretes politikus. Csak szaván ne fogja magát.