Iskolavita immár legfelső fokon
Minden valószínűség szerint komoly feszültség keletkezik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Magyar Bálint oktatási miniszter között. Az utóbbi néhány heti hallgatás után tegnap fölemelte a szavát a miniszterelnök által meghirdetett új iskolaprogram ellen. Gyurcsány Ferenc szeptember 22-én egy önkormányzati rendezvényen azt mondta: "Mára azt gondolja az Oktatási Minisztérium is, és az egész kormány is, hogy arrafelé kell mennie a magyar iskolarendszer átalakításának, hogy az alsó tagozatot, lényegében létszámfüggetlenül meg kell tartani, hogy a kisdiákoknak ne kelljen egyik faluból a másikba, egyik községből a másikba menniük. Ehhez át kell alakítani a normatívát..." Ez azt jelenti: minden településen, ahol iskola van, a gyermekek számától, az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függetlenül meg kell őrizni az általános iskola alsó tagozatát. Ez épp az ellenkezője annak a programnak, amit eddig az oktatási tárca és a kormány hirdetett.
Tegnap Magyar Bálint újságírói kérdésekre válaszolva így reagált: "Jelentkezzen, aki olyan iskolába akarja járatni gyermekét, ahol csupán tíz diák tanul, nincs tornaterem, nincs elegendő szaktanár." Ő maga "a XXI. században, az internet világában" nem a tanyasi iskolákat tartja megfelelőnek, hanem a "gyermekek igényeit kielégítő" intézményeket, ahová "értelmes mennyiségű" diák jár. Magyar azt mondta: van olyan település, ahonnan nem lehet jól megközelíteni a szomszédos falvakat sem, így csak helyben tudnak iskolába járni a diákok. De például Kapolcs környékén több éve az egyik településen az óvoda működik, a másikon az alsó, a harmadikon pedig a felső tagozat. Évek óta kistérségi társulásban tartják fönn az intézményeket.
Magyar Bálint kijelentette: az a kérdés, hogy a kis iskolák körüli gondokat demagóg politikai csatározásokra használják-e föl, vagy a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Akármi történik is, én a gyerek érdekeit tartom elsődlegesnek - fogalmazott. Szerinte mindez nem pénz kérdése, s nem arról van szó, hogy ne tudnának többet fordítani ezekre az iskolákra. Arányosan már most is így tesznek. Az igazi kérdés az: megkaphatják-e a gyermekek a kis iskolákban is a minőségi oktatást. A válasza: nem.
Amikor a minisztertől megkérdeztük, mindebből hogy következik a kormányfő által bejelentett fordulat, azt válaszolta: ő továbbra is azt mondja, amit eddig. És pr-fogásként nem fogja a gyerekeket olyan iskolába kényszeríteni, ami nem jó nekik. Szerinte ugyanis, amikor a Fidesz a kis iskolák megtartása mellett kampányol, háttérbe szorítja a gyermekek érdekeit. Kérdésünkre, hogy akkor vajon maga a kormányfő is ezt teszi-e, anynyit mondott, tartja magát ahhoz, hogy mindig a gyerekek szempontjai az elsődlegesek.
A Fidesznek is vitája van a készülő oktatási költségvetéssel. A párt szakpolitikusa azt állítja, hogy számos kistelepülésen az iskolák bezárásával kell számolni, mert a kormány döntése nyomán ettől a tanévtől gyermekenként - kissé leegyszerűsítve fogalmazva - tízezer forintot vesznek el egyes intézményektől. Valójában ez a helyzet az új költségvetési évben megváltozik. A Fidesz azonban bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha januártól valóban megszüntetik a nagyobb iskolák tízezer forintos kiegészítő támogatását. Tanév közben ugyanis ezt nem lehet megtenni.
