A politikus szerint nem szabad elhalasztani az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány államjogi státusáról szóló döntés meghozatalát. Emlékeztetett Jugoszlávia szétesésére, nevezetesen arra, hogy a 90-es években a szlovénok és a horvátok - akik nyelvüket és kultúrájukat tekintve a koszovói albánoknál közelebb állnak a szerbekhez és a montenegróiakhoz - függetlenek lettek. - Ezért senkit sem zavarhat, ha most Koszovó függetlenségéről beszélünk - fejtette ki.

Az osztrák tömegtájékoztatás arról adott hírt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg azt fogja javasolni, hogy kezdődjenek meg a 90 százalékban albánok lakta Koszovó jövőjével foglalkozó tárgyalások, miután Kai Eide, a világszervezet főtitkárának koszovói különmegbízottja a héten benyújtotta jelentését a tartományban kialakult helyzetről. A tárgyalásokat valószínűleg Bécsben tartják.

Az albán elnök szerint országa hozzá tud járulni a tárgyalásokhoz, ha arra szükség lesz. Ezzel összefüggésben emlékeztetett,  hogy Koszovó Albániával határos, és a területükön élő albánok ugyanazon nemzethez tartoznak. Leszögezte, Koszovóval kapcsolatban olyan megoldásra van szükség, hogy a jövőben ne legyen több probléma, a cél a béke és a stabilitás elérése a Balkánon. Hozzáfűzte, hogy a Koszovóban élő népeknek és a nemzetközi közösségnek kell döntenie arról, hogyan lehet ezt elérni.

Belgrád elutasítja Koszovó függetlenségét. Képviselői többször is leszögezték: az autonómiánál többet, a függetlenségnél azonban kevesebbet nyújtanának államjogi szempontból a tartománynak.
(MTI)