Előzetes hírekkel ellentétben nem vesz részt az október 6-i megemlékezésen Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. A magyar kormány nevében Kovács Kálmán informatikai miniszter utazott Aradra, ahol jelen van Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Újhelyi István MSZP-alelnök és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. A Megbékélés Parkjában rendezendő délutáni eseményre a román művelődési minisztérium és a bukaresti magyar nagykövetség képviselőit, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait is várják, így ott lesz és beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

A csütörtöki program az RMDSZ által rendezett egyhetes rendezvénysorozatnak, az Aradi Magyar Napoknak az utolsó mozzanata. Az 1848–1849-es szabadságharc bukása után kivégzett tizenhárom tábornok emlékét egyebek között az aradi magyar képzőművészek tárlatnyitójával idézték fel. Az Aradi Magyar Napokat a civil szervezetekkel és az egyházakkal közösen szervezték. Ennek keretében naponta tartottak kulturális rendezvényeket.

A csütörtöki záró megemlékezésen délelőtt gyászmise kezdődött a minorita templomban, délben az aradi vesztőhely obeliszkjénél koszorúznak. Délután a Szabadság-szobor körüli téren folytatódik a megemlékezés a 156 éve kivégzett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tiszteletére.

A 2004-ben hosszú idő után ismét köztérre helyezett, a tizenhárom vértanú emlékére készült szoborcsoporttal szemben augusztus végén helyezték el az 1848-as erdélyi román forradalom menetelő polgárait ábrázoló szoborcsoportot. A Megbékélés Parkjában akkor tűzték ki első alkalommal egyszerre Románia, Magyarország és az Európai Unió zászlóját.

Az EMI távol maradt

A romániai magyarság körében nem mindenki fogadja elkesedéssel a mostani megemlékezést. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) például egyik nyilatkozatában úgy vélte, hogy "megszentségtelenítették az idei nemzeti gyászünnepet", mivel az - mint vallják - a jelenlegi magyar kormány képviselőinek részvételével "elveszíti méltóságát". "Az EMI emiatt távol tartja magát, mert nem szeretnénk füttykoncerttel meggyalázni a vértanúk emlékét" – áll a szervezet nyilatkozatában.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerdai állásfoglalásában Tőkés László református püspök, a szervezet elnöke ismét bírálta az RMDSZ politikáját, amely szerinte kerüli a párbeszédet az EMNT-vel és e politika "jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében". Tőkés szerint az aradi Megbékélés Parkja ezt a politikát jelképezi.

Az 1849-es megtorlás vértanúinak gyásznapjaNemzeti gyásznappal emlékezik ma az ország az 1848/49-es magyar szabadságharc leverését követő megtorlásra, az Aradon kivégzettekre.

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49-es magyar szabadságharc tizenkét honvédtábornokát és egy ezredesét. Ugyanezen a napon oltották ki gyilkos golyók gróf Batthyány Lajosnak, az első felelős és független magyar kormány elnökének életét is.
A kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.

Csütörtökön, a nemzeti gyásznap reggelén felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Kossuth Lajos téren. Az eseményen részt vesz Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb bíróság elnöke, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. A résztvevőket Havril András, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke fogadja.

Délelőtt koszorúzás tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében, illetve a Batthyány-örökmécsesnél.

Délután emlékmisét celebrál a mártírhalált szenvedett gróf Batthyány Lajos emlékére Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora Budapesten a Ferences templomban. A pártok, társadalmi szervezetek és intézmények képviselői 13 és 15 óra között helyezhetik el koszorúikat az altemplom kriptájában.

Ezen a napon, az aradi vértanúk emléknapján országszerte megemlékezéseket tartanak.

Gyurcsány Ferenc közleménye

"Nekünk, a Köztársaság mai polgárainak, Magyarország mai vezetőinek úgy kell élnünk, hogy ne a szavainkkal, hanem a tetteinkkel legyünk méltók az aradi vértanúk emlékéhez" - olvasható a miniszterelnöknek az aradi vértanúk emlékére megfogalmazott közleményében. Október 6-a szomorú, de fontos dátuma nemzeti történelmünknek. Egy közösséget ugyanis nemcsak az örömei és a sikerei kovácsolnak össze, hanem a tragédiái és a bukásai is - írja Gyurcsány Ferenc az MTI-hez csütörtökön eljuttatott dokumentumban. A miniszterelnöki közlemény leszögezi: az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak, akkor is, ha sokan közülük nem magyarnak születtek - volt közöttük szerb, horvát és németajkú egyaránt -, mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként őrzi meg mindannyiukat.

"Mert a magyar befogadó nemzet. Tudja, hogy nem pusztán a származás, hanem a cselekedet tesz igaz hazafivá. Hogy a hazafiság nem születési előjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemlünk ki. Az aradi vértanúk pedig függetlenül attól, hogy milyen származásúak voltak, magyar hazafiként haltak meg, és szabadságpárti - ma úgy mondanánk - demokrata európaiként" - fogalmaz Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő kitér arra, hogy tizenhárom vértanútársával együtt ezen a napon végezték ki gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt is Pesten. "Ők tizennégyen, október 6-a vértanúi mind egy független, szabad Magyarországért harcoltak - olyanért, amilyenben nekünk élni adatott. Mert bár százötvenhat évvel ezelőtt a szabadságharc elbukott, a forradalom végül, ha csak emberöltőkkel később, mégis győzni tudott: a harmadik Magyar Köztársaság az 1848-as alapokon is épült, nemzeti büszkeségünk az aradi vértanúk emlékéből is táplálkozik" - olvasható a dokumentumban.

Gyászünnep a Batthyány-mauzóleumnál

Anemzeti gyásznap alkalmából, a Batthyány-mauzóleum előtt megemlékezést tartottak csütörtökön Budapesten. Az ünnepségen Mandur László, az Országgyűlés allenöke mondott beszédet. "Ha van türelmünk ezeket, és a máig tartó irracionális és haszontalan torzsalkodásainkat, a szekértáborokban kötelezővé tett gőgjeinket félretéve beszélgetni (...), akkor talán elmondhatjuk: áldozatuk nem volt hiábavaló" - mondta Mandur László. Az alelnök szerint a feleknek meg kellene beszélnie: mit jelent számukra a haza, a család, a közösség és mit jelent "nemzeti méretekben egyről kettőre jutni". Mandur László kifejtette: a mai Európában nem szabad elfelejteni, hogy Damjanich szerb volt, Knézich horvát, Leiningen-Westerburg Károly porosz, Pöltenberg Ernő pedig osztrák. Márai Sándor író szavait idézte: "Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra hazád nélkül".

A megemlékezésen koszorút helyezett el az 1849 októberében kivégzett magyar miniszterelnök mauzóleumánál Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Petrétei József igazságügy-miniszter.

A közjogi méltóságok, a mauzóleumnál történt megemlékezést követően, közös koszorút helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél, a Belvárosban. Az államfő nevében Makk László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályának vezetője vett részt a koszorúzáson. Steiner Pál az V. kerület polgármestere szintén koszorút helyezett el az örökmécsesnél, ahol több államtitkár és Rácz Jenő egészségügyi miniszter is megjelent.

Bozóki beszéde Székesfehérváron: 1848-ban egyet akart a nemzet

A kulturális miniszter szerint bár a forradalmakat, a reményeket  történelmünk során mindig megtorlás követte, reméli, hogy 1989 után  ez örökké más lesz, nem lesz visszarendeződés.
Bozóki András csütörtökön, a nemzeti gyásznapon, Székesfehérváron, mintegy félezer emlékező előtt, hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet talán soha nem akart még annyira egyet, nem kovácsolódott olyan egységbe, mint 1848-ban. (MTI)

Félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a budapesti Kossuth téren