Elvileg valamennyi gyepmester telephelyét engedélyeztetni kell. Ugyanakkor az állatvédők hiába érdeklődnek arról, hogy hol, milyen formában működnek egyes telepek, nem kapnak választ kérdéseikre - tájékoztatta lapunkat Kovács Violetta, a MÚOSZ állatvédő szakosztályának elnöke. Ha nem ismerik a telephely pontos helyszínét, akkor nem tudják ellenőrizni ezeket. A befogott kutyák sorsa így követhetetlen. Az országban arról sincs összesítés, hogy hány befogott kóbor állat fordul meg a telepeken, ezekből mennyit végeznek ki, illetve mennyi kerül új gazdához.

Az állategészségügy általában évente egyszer, jó előre bejelentett időpontban ellenőrzi a telepeket, így a gyepmestereknek van idejük átmenetileg állatbaráttá változtatni a körülményeket - nyilatkozta lapunknak Németh Réka, az ajkai Vahur Állatvédő Egyesület elnöke, aki szerint az ellenőrzések során gyakran meglehetősen elnézőek a szabálytalanságokkal szemben. Az állatvédők sűrűn tapasztalják, hogy nincs enni- és innivaló az állatok előtt, nincs fedett búvóhely.

A gyepmesteri telepekre is szigorú állat-egészségügyi előírások vonatkoznak. Az állatvédelmi törvény szerint például az ilyen telepeken is gyógyítani kell az állatokat, ezzel szemben a járványok mindennaposak. Kovács Violetta szerint ez nem más, mint legális állatkínzás. Az állatvédő azt is kifogásolja, hogy az állatvédelmi törvény egyik rendelete szerint az állat életét csak állatorvos olthatja ki, egy másik jogszabály a telepek esetében a megfelelő gyakorlattal rendelkező személynek is megengedi ezt. Ki tekinthető megfelelő gyakorlattal bíró személynek? - ez meglehetősen tág értelmezés a szakosztályelnök szerint.

Ugyanakkor előremutató kezdeményezésről is hallani. Néhány önkormányzat a gyepmesteri feladatok ellátását állatvédőknek adta át. Pécsett a gyepmester a kötelezően előírt karantén letelte után a Misina Állatotthonnak adja át az állatokat. A szervezet a kutyák nagy részének gazdát talál. Budaörsön hasonló sikereket értek el a helyi állatvédők.

Seres Zoltán, a szegedi központú Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint kisebb városokban a gyepmesteri telepek ügye tabutémának számít. A hivatalok nem követik nyomon az állatok sorsát. Tapasztalatai szerint a 14 napos karantén lejárta előtt már elpusztítják az állatokat. Egy szegedi statisztika azt mutatja, hogy a befogott állatok 80-90 százaléka elhullott állapotban kerül a telepre, ami nehezen hihető. Az állatvédő állítja, a probléma hátterében az emberi felelőtlenség áll. Az országban sokkal több kutya és macska születik, mint amennyire a lakosság igényt tart.

Az ebek egyetlen esélye, ha a telep az állatvédõk kezébe kerül