A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg nincs szó magyar katonák (és a PRT-működtetéshez szükséges civilek) kiküldéséről. Minthogy a PRT-k az atlanti szövetség ISAF nevű, soknemzetiségű ereje keretében működnek, a magyar részvételhez nem parlamenti, hanem csak kormányjóváhagyás kell.

Lapunk értesülései szerint az USA-ban tárgyaló Gyurcsány-delegáció sem vitt magával a PRT-kre vonatkozó igenlő választ, noha a NATO-n belül éppen az amerikaiak azok, akik a leginkább támogatnák egy magyar vezetésű PRT felállítását Afganisztánban.

A PRT-k rendszere sajátos, "afganisztáni modell", amelyet korábban másutt nem alkalmaztak. Beleillik a NATO-átalakítás logikájába, a haladásba a korábbi, szűkebben vett katonai feladatok megoldásától a komplex békefenntartó-újjáépítő funkciók ellátásáig. Egy adott tartományban nemcsak a biztonságról kell gondoskodni, hanem előmozdítani a politikai-gazdasági-közigazgatási konszolidációt, az újjáépítést. Ez utóbbi feladat megoldásába a PRT-k bevonnak például civil szervezeteket, NGO-kat, közigazgatási szakembereket.

Afganisztánban a PRT-k felállítása a konszolidációs békefolyamat egyik fázisa. Azokban a tartományokban, amelyekben korábban katonai erővel megtörték a tálibok, az al-Kaida erőinek ellenállását, a konszolidáció következő fázisát a helyreállítás-újjáépítés támogatása jelenti. A PRT-k északon kezdtek működni. Kiépítésük Afganisztán területén az óramutató járásával ellentétesen folyik. Észak után az ország nyugati részén kezdték meg a PRT-k felállítását, most kezdődik a katonai-biztonsági szempontból kockázatosabb dél PRT-kkel való benépesítése.

Magyarország számára két elvi lehetőség kínálkozik. 1. Délen (esetleg nyugaton) önállóan megszervez egy általa vezetett, többnemzetiségű PRT-t. 2. Átveszi egy már "bejáratott", működő PRT vezetését. Mindkét esetben legfeljebb századnyi katonai erő mozgatásáról lehet szó. Az éves működési költségeket - amelyek forintban többmilliárdos nagyságrendűek lehetnek - döntő mértékben a PRT-t felállító ország viseli.