Plázák: tompulni fog a tiltakozások éle?

A megyeszékhelyeken megépített nagyméretű bevásárlóközpontokat csaknem mindenütt ellenérzéssel fogadták a helyi kereskedők, az építészek és a hagyományos értékek fontosságát hangsúlyozó lokálpatrióták. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a fedett sétálóutcák milyen változások elindítói voltak vidéki nagyvárosainkban.

A legviharosabb fogadtatást az idén augusztus végén átadott kecskeméti Malom Központ érte meg. A többszintes, mélygarázzsal ellátott negyvenkétezer négyzetméteres üzletközpont tervének engedélyezési eljárását a megyei építészkamara esztétikai okokból, néhány kecskeméti civil szervezet pedig környezetvédelmi szempontokra hivatkozva igyekezett meggátolni. A Malom ügyében feljelentések születtek, a várost politikai vita osztotta meg. A beruházást szorgalmazó polgármester, Szécsi Gábor összeveszett saját pártjával, ezért a város első embere kilépett a Fideszből, s immár a szociál-liberális oldallal összefogva irányíja Kecskemétet. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy az építmény súlyosan sérti a környékbeliek életfeltételeit. Az ombudsman hivatali visszaélés gyanújával feljelentette a kecskeméti jegyzőt, mondván, hogy elfogult volt az engedélyezési eljárásban. Az ombudsman ellen viszont a beruházók indítottak pert hitelrontás miatt, százmillió forint kártérítést követelve. Az érintettek úgy vélik, hogy a Malom tucatnyi pert indít majd el, ám mindez nem veszélyezteti a helyi vállalkozók és az OTP beruházásában megépített üzletközpont létét.

Nem volt feszültségmentes az 1998-ban átadott Debrecen Plaza megépítése sem. Ott a városvédők és a helyi építészkamara tiltakozott, mivel úgy látták, az épület rontja a városképet. Pécs centrumában tavaly márciusban nyitotta meg kapuit a német befektetők által épített Árkád üzletközpont. A 28 ezer négyzetméteres, 130 üzletet befogadó építmény tervét többen azért kifogásolták, mert az épület fokozza a belváros kipufogógáz- és zajterhelését. Valójában a tiltakozást nem a környezeti szempontok, inkább a konkurenciától szorongó pécsi kereskedők ösztönözték - eredménytelenül.

Tegyük hozzá: a helyi kereskedők mindenütt aggódva fogadták a bevásárlóközpontok építésének hírét. Félelmük nem is bizonyult alaptalannak, hiszen a már működő üzletek forgalma a bevásárlóközpontok megnyitása után visszaesett. Így volt ez Veszprémben is, ahol a belváros határán tavaly nyílt meg az ötvennyolc üzletnek helyet adó Balaton Plaza. Ám a belvárosi üzletek gazdái ma már elismerik: rosszabbra számítottak, a forgalomcsökkenés nem olyan léptékű, hogy emiatt be kellene zárniuk. A pécsi belváros boltjai is léteznek még, bár sokan azt jósolták, hogy az Árkád megnyitása után e boltok sorra bezárnak majd, és helyükön éttermek, kávéházak, sörözők nyílnak. Ám kérdéses, hogy Pécs központja elbír-e még újabb vendéglátóhelyeket, hisz a sétálóutcákban már most mulató mulatót ér. Egyébként az Árkád megnyitását a Pécs Plaza sínylette meg leginkább. Ezt a nyolcvan üzletet és multiplex mozit befogadó létesítményt 1999-ben adták át. A belvárostól három kilométerre, a kertvárosi lakótelep szélén álló pláza remekül startolt, ám a mostani bérlők állítják, hogy az Árkád belépése óta bevételük 30-50 százalékkal visszaesett.

A nézelődők időnként
mégiscsak vásárlóvá válnak. Ha nem így lenne, akkor
az üzletek gyorsan lehúznák a rolót.

Amúgy a vidéki kereskedők elitjének általános stratégiája, hogyha városukban nyílik egy bevásárlóközpont, akkor ott bérelnek maguknak helyiséget, de megtartják korábbi üzleteiket is. Az időre bízzák, hogy eldőljön: melyik üzletnek van jövője. A bevásárlóközpontokban azonban magasak a bérleti díjak. Ennek nagyságát mindenütt titokként kezelik, de azért kiszivárgott, hogy a bevásárlóközpontokban az üzletek négyzetméterének havi bérleti díja háromezer és tizenkétezer forint között mozog. Az összeg nagyságát befolyásolja, hogy az üzlet mennyire esik a vásárlók rendszeres mozgásának irányába, emellett a kisebb boltok fajlagosan mindig drágábbak. Mindebből kiszámítható, hogy egy 50 négyzetméteres, átlagos adottságú bolt havi bérlete elérheti a félmillió forintot, s ezt az összeget tovább emeli az üzlet rezsije, az őrzés költsége és a ház közös rendezvényeiből származó kiadás. Ily módon a szerény anyagi hátterű vállalkozók nem képesek helyiséget bérelni a bevásárlóközpontokban, már csak azért sem, mert néhol öt, sőt tíz évre kötnének velük szerződést.

Ennek ellenére számos bevásárló-központban nem találunk üres üzleteket. A kecskeméti Malomban már hónapokkal a nyitás előtt elkelt mind a száz üzlet, a pécsi Árkádnál sorba állnak azok a vállalkozók, akik arra várnak, hogy megüresedjen egy helyiség. Egyébként a debreceni plázába 15-20 ezer, a Malomba és az Árkádba mintegy 30 ezer vendég tér be naponta. Az említettek többsége csak sétál, nézelődik, beszélget a bevásárlóközpontok fedett promenádjain, ám a nézelődők időnként mégiscsak vásárlóvá válnak. Ha nem így lenne, akkor az üzletek gyorsan lehúznák a rolót.

Az is tény, hogy némelyik vidéki bevásárlóközpont csak szenvedett az elmúlt években. A szombathelyi pláza a Vas megyei megyeszékhely déli külvárosában áll, s ebben a bevásárlóközpontban mindig sok az üres helyiség, talán csak három üzlet megy jól. Kecskemét szélén tíz évvel ezelőtt nyílt meg a Pólus Ring, több nagy és félszáz kisebb üzlettel. Ez a vállalkozás kevés vásárlót vonzott, az üzletek többször is bérlőt cseréltek. Vélhetően a peremkerületi bevásárlóközpontok sikertelensége győzte meg a befektetőket arról, hogy inkább a belvárosban, mint a város szélén építsék meg az újabb üzletházakat. Megjósolható, hogy a befektetők mostantól többnyire a belvárosokat veszik célba, s emiatt újra és újra összetűzésbe kerülnek a városvédőkkel és a zöldekkel (akik mögött mindig kitapintható lesz majd a konkurens vállalkozók csapata, illetve a várost irányító politikai pártok ellenzéke). Ám a tiltakozások élét tompítani fogja, hogy a nagyvárosok lakói - és a vonzáskörzetben élők - láthatóan megszerették a bevásárlóközpontokat, hisz a parkolókkal jól ellátott, klimatizált létesítmények kényelmessé teszik a vásárlást. A fiatalok számára pedig már-már kultikus hely egy-egy bevásárlóközpont, mivel ott lehet randevúzni, beszélgetni, álmodozni - órákig időzni. Ezt a szülők is elfogadják, hiszen annyi veszélyesebb és ellenőrizhetetlenebb hely van egy üzletháznál.

Arthur Miller egyik, ötvenes években játszódó drámájának főhőse szerint Amerikában csak akkor törne ki forradalom, ha három napra bezárnák a bevásárlóközpontokat. Húsz éve ezt a kijelentést gyenge poénnak véltük, ma viszont már beláthatjuk, hogy mély emberismeret fogalmazódik meg az amerikai író mondatában.

A pécsi Árkád üzletház - ide is járnak a fiatalok randevúzni, álmodozni, idõt tölteni
A pécsi Árkád üzletház - ide is járnak a fiatalok randevúzni, álmodozni, idõt tölteni
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.