Magyarországon - a tavalyi 4,1 százalék után - az idén várhatóan 3,6 százalékra mérséklődik a GDP-növekedés üteme, s előreláthatóan jövőre sem éri el a négy százalékot - mondta Gáspár Pál, az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központjának igazgatója az intézet előrejelzéseit ismertetve. Folytatódik az államháztartási hiány növekedése. A korábbi előrejelzésekben szereplő 5,5 százalékos hiány ez év végére eléri a GDP hat százalékát, jövőre pedig a 6,6 százalékát, jelentősen meghaladva a költségvetés tervezésénél használt 4,7 százalékos kormányzati előrejelzést. - Az államháztartási hiány mértéke beállt a 6-7 százalékos sávba, s emiatt várhatóan az államadósság is növekszik: a GDP-arányos mutató a 2004. évi 58 százalékról 2005-re előreláthatóan 60 százalékra emelkedik - mondta Gáspár Pál, aki szerint az államháztartási kiadások jelentős korrekciója, szerkezetének módosítása nélkül elképzelhetetlen az euró 2010-es bevezetése.

Gáspár szerint a korrekcióra a jövő évi választások miatt legkorábban 2007-ben kerülhet sor, de korántsem a szükséges mértékben: a maastrichti kritériumok teljesítéséhez rövid idő alatt több mint négy százalékkal kellene mérsékelni az államháztartási hiányt, a strukturális reformok pedig rövid távon kiadásnövekedéssel járnak.

Az ICEG szerint idén a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 7,7 százalék lesz, jövőre eléri a 8,5 százalékot. Az idén a munkaképes lakosság hét százaléka lesz munkanélküli, sem a foglalkoztatottak száma, sem a foglalkoztatási ráta nem emelkedik. A reálbérek emelkedése továbbra is a költségvetési szférában magasabb.

Az összesített adatok szerint idén a régiónk nyolc új tagállamában a GDP 2005-ben átlagosan 5,1 százalékkal nő, jövőre pedig 5,2 százalékkal. Lengyelország és Magyarország kivételével mérséklődik az államháztartási hiány: a nyolc ország átlagos GDP-arányos deficitje 2005-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,7 százalék. A balti államokban ehhez az alacsony államadósság mellett a csökkenő közösségi fogyasztás és a gyors növekedés miatt kialakult bevételi többlet is hozzájárul. Az államadósság - hazánkat kivéve - mindenhol csökken, és 60 százalék alatt van. A balti államok inflációja meghaladja a közép-európaiakét, elsősorban a hitelállomány és a belföldi kereslet növekedése miatt. Az előrejelzés szerint 2006-ban az infláció az új tagállamokban - Lettországot kivéve - két-három százalék körül alakulhat.

Nem erősítették meg és nem is cáfolták az EU soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia illetékesei azt a sajtóértesülést, amely szerint az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának múlt heti ülésén éles bírálatok érték a magyar államháztartási deficit mértékét. A brit hírügynökség írta, hogy a testület elmarasztalta Budapestet a magas deficit miatt. Egy forrás úgy nyilatkozott: "Magyarország siralmas állapotban van, a deficit sokkal nagyobb az előrejelzettnél, és nem tesznek semmit a kiadások ellenőrzés alatt tartására."