Helyi civil szervezetek és néhány politikus évek óta hevesen tiltakoznak a szállodaépítés ellen, ezzel jelentősen le is lassították a beruházás menetét. Jelenleg minden érintett fél a részletes környezetvédelmi hatástanulmányra vár.

- Ha bebizonyosodna, hogy az angolnatelep lápon van, elállnánk az építkezéstől - szögezi le Győri László, a beruházó Smaragd Invest Kft. többségi tulajdonosának, a Balusztrád Kivitelező Rt.-nek a vezérigazgatója. - De biztosak vagyunk benne, hogy nem számít lápnak.

- Mi pedig meg vagyunk győződve arról, hogy a kérdéses terület láp, amelyre a közeli gyógytó védelme érdekében nem épülhet szállodakomplexum - fogalmazza meg álláspontját Füzesi Lászlóné, a Hévízért Városvédő Egyesület vezetője.

Az angolnanevelő telepet még a nyolcvanas években építette a Balatoni Halászati Rt. jogelődje. Az angolnaivadékok nevelése már a kilencvenes években leállt, azóta a telep folyamatosan pusztul. Az egykori kiszolgálóépületek jó részét már évekkel ezelőtt lerombolták, maradványaik évek óta csúfítják a környéket. Csakúgy, mint azok a tíz méter átmérőjű, földbe süllyesztett betonmedencék, amelyek a kerítés és őrzés nélküli területen még balesetveszélyesek is.

A 4,9 hektáros ingatlan - bár alig kétszáz méterre található a Hévízi-tótól - Keszthely közigazgatási területén fekszik. Így amikor a Balatoni Halászati Rt. 2001-ben értékesíteni kívánta a számára már használhatatlan területet, a keszthelyi önkormányzat - élve elővásárlási jogával - 305 millió forintért megvásárolta az angolnatelepet. A városnak nem volt ideje arra, hogy részletes terveket dolgozzon ki a terület jövőjéről, mivel a vásárlás után alig két évvel már az ingatlan eladása volt napirenden.

- A település 2003-ban több százmillió forintos hiánnyal küszködött, így kénytelenek voltunk értékesíteni a két évvel korábban megszerzett területet - mondja Mohácsi József, Keszthely polgármestere. - Az önkormányzat által kiírt pályázatra két cég jelentkezett, közülük a Balusztrád Rt.-t választottuk, amely 855 millió forintot fizetett az angolnatelepért. Ezzel az egyetlen tranzakcióval Keszthely nemcsak a költségvetési hiányát számolta fel, hanem jelentős forrásra is szert tett, amit különböző pályázatok önrészének az előteremtéséhez használt föl.

- Azért vettük meg az angolnatelepet, mert fantáziát láttunk benne. A jelenlegi szégyenletes állapotok helyett egy világszínvonalú létesítményt álmodtunk meg a területre - mondja Győri László.

A tervek szerint a volt angolnatelepen egy 265 szobás, 548 szálláshellyel rendelkező, tízmedencés, összesen 22 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, ötcsillagos gyógyszálló épülne. A hotel kertjében a parkolókon, a sportpályákon kívül egy látványtavat, valamint egy lápvilágot bemutató parkot alakítanának ki. Az egykori angolnatelep területe jelenleg nem védett, ám a beruházáshoz tartozik egy 800 méter hosszú, hét méter széles új bekötőútnak a megépítése is, amely viszont már a Hévízi-tó körüli védett erdőn haladna keresztül. A projekt összköltsége meghaladja az ötmilliárd forintot.

A Balusztrád Rt. felbukkanása után nem sokkal megjelentek a színen a beruházás ellenzői is. A hévízi önkormányzat testületileg nem gördített akadályt az építkezés elé, ám két képviselő - Papp Gábor és Rábai József - több szempontból is elfogadhatatlannak tartotta a szállodakomplexum létrehozását. Hasonló álláspontra helyezkedett a Hévízért Városvédő Egyesület, valamint a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület is.

A főbb kifogások közül néhány: az ellenzők szerint a létesítmény lápi területre épülne, amelynek a lehetőségét a természetvédelmi törvény eleve kizárja. Elképesztőnek tartják, hogy a beruházó egy védett erdőn keresztül, számos fa kivágásával építene utat a gyógyszállóig. A tiltakozók attól is tartanak, hogy az építkezés felborítaná a Hévízi-tó környékének vízháztartását, ami veszélyeztetné a világörökségre pályázó gyógytó jövőjét.

- Ráadásul a keszthelyi önkormányzat szabálytalanul vonta belterületbe az angolnatelepet közvetlenül az értékesítése előtt, mivel nem kért hozzájárulást a természetvédelmi hatóságtól - állítja Papp Gábor. Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója megerősítette: nincs nyoma annak, hogy az önkormányzat megkereste volna a hatóságot az ügyben. Mohácsi József viszont azt állítja, szabályos volt a belterületbe vonás, és ezt egy megyei főügyészségi vizsgálat is megerősítette.

A beruházáshoz készült előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat végül nem igazolta az ellenzők félelmeit, így a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - számos feltétel teljesítésének előírásával - 2005 januárjában kiadta az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt. Mindez olaj volt a tűzre, a projekt ellenzői hevesebb tiltakozásba kezdtek. Papp Gábor például országos aláírásgyűjtési akciót indított. A helyi környezetvédelmi szervezetek is harcba szálltak a környezetvédelmi engedély hatályon kívül helyezéséért, valamint egy részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséért, és fellebbeztek a zöldhatóság döntése ellen. A küzdelembe bekapcsolódott a Védegylet is, amely sajtóközleményben emelte fel szavát az angolnatelepi beruházás ellen.

A másodfokú zöldhatóság - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a közelmúltban arról döntött, hogy az építési engedély előfeltételének számító jogerős környezetvédelmi engedély kiadásához elkerülhetetlen egy részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése. Papp Gábor szerint mindez komoly részsikert jelent, hiszen egy közelmúltban készült szakértői vélemény szerint egyértelmű, hogy a volt angolnatelep lápi területnek számít.

A beruházó cég azonban nem aggódik a készülő részletes környezetvédelmi hatástanulmány miatt.

- A birtokunkban van egy másik szakértői vélemény, amely szerint kizárt, hogy az ipari beruházás által alaposan roncsolt terület láp lenne - mondja Győri László. - Előkerültek ugyanis az angolnatelep egykori építésének dokumentumai, amelyekből kiderül, hogy a betonkádak kialakításakor a teljes területen több méter mélyen eltávolították az eredeti tőzeges talajt, és tömörített dolomitzúzalékkal töltötték fel. Hol itt a láp?

Erre a kérdésre talán választ adhat a most készülő részletes hatástanulmány. Más kérdés, hogy az érintett felek elfogadják-e a számukra esetleg kedvezőtlen döntést?

Füzesi Lászlóné azt mondja, ha kell, bíróságra mennek, de mindenképpen megakadályozzák a beruházást. Győri László higgadtan fogalmaz:

- Ha nem lesz engedély, veszélybe kerülhet az eddig befektetett 1,2 milliárd forint - mondja a vezérigazgató. - De erre gondolni sem merek.

Mohácsi József már nem ilyen nyugodt, amikor a jövőbeli lehetőségekről kérdezem:

- Biztos vagyok benne, hogy megépül a szálloda, ami legalább kétszáz embernek ad majd munkát, és évi százmillió forintos adóbevételt hoz az önkormányzatnak. Ez az összeg az eredeti tervek szerint már jövő évtől befolyt volna, ám az ellenzők gáncsoskodásai miatt az egész beruházás csúszik. Ha egyszer beindul majd a hotel, a kiesett bevételeink miatt kártérítési pert indítunk az akadályozók ellen - mondja a keszthelyi polgármester.

A szemben álló felek csupán egyetlen dologban értenek egyet: az angolnatelep nem maradhat jelenlegi állapotában.

- A zöldek elképzelése illúzió, a környék rehabilitációja, az eredeti állapotok visszaállítása legalább egymilliárd forintba kerülne, ennyi pénzt pedig még pályázatokon sem tudnának szerezni - állítja Győri László. - Lehet, hogy nem mi leszünk majd a szállodaépítők, az is lehet, hogy csak 15-20 év múlva jön el a beruházás ideje, de abban biztos vagyok, hogy előbb-utóbb mégis csak be fogják építeni a volt angolnatelepet.

A betonkádak kialakításakor a teljes területen több méter mélyen eltávolították az eredeti tõzeges talajt