Megsemmisítette az állambiztonsági akták szinte teljes nyilvánosságát célzó törvényjavaslat két passzusát az Alkotmánybíróság (AB). A két paragrafus a jogszabály lényegét tartalmazza. A nyilvános ítélethirdetésen elhangzottak szerint a parlament garanciák nélkül, az érintettek jogait aránytalanul korlátozva próbálta nyilvánossá tenni az egykori állambiztonsági szervek alkalmazásában állók személyes adatait, márpedig erre nincs elégséges érv - a jogellenesen nyilvánosságra került ügynökadatok és a közérdek sem az.

Teljes nyilvánosságot az ügyben Medgyessy Péter volt kormányfő ígért, miután 2002 nyarán fény derült kémelhárítói múltjára. Az SZDSZ akkor további támogatása feltételéül az akták "felszabadítását" szabta. Ekkor előbb egy iratfeltáró bizottság felügyeletével egyesíttették a titkosszolgálatoknál maradt állambiztonsági anyagokat. Majd az állambiztonsági levéltár iratai közül a III/III-as anyagok mellett megismerhetővé tették az egykori hírszerzés és kémelhárítás aktáinak jelentős részét is. Nyilvánosságra azonban továbbra is csak a közszereplők ügynökadatai kerülhettek. Elvileg. A gyakorlatban a sajtó a levéltárból kikerült dossziék, az interneten keringő ügynöklisták alapján politikusok, művészek, sportolók, újságírók múltjáról kezdett cikkezni.

Ezek után az új kormányfő Gyurcsány Ferenc elődjét überelve, a világhálón bárki számára hozzáférhető adatbázist ígért, amelyben szinte valamennyi egykori operatív és hálózati kapcsolat, hivatásos alkalmazott neve és beosztása szerepelne, vagyis nem csak azoké, akik jelenleg közszereplők. Egy korábbi AB-döntés nyomán ugyanis a közszereplői körnél kellett meghúzni a nyilvánosság határát. Ennek a javaslatnak a látható alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság kikerülésével próbálták áthidalni: az MSZP eleve az alkotmányba foglalta volna a "civil" exkémek, elhárítók személyes adatainak közérdekűségét, így az AB-nak nem lett volna módja megítélni a törvényt. Ebbe a megoldásba sem a koalíciós partner, sem a Fidesz nem ment bele. A parlamenti támogatottság hiányában pedig forrásaink még a nyáron borítékolták: az iratnyilvánosság részleteit szabályozó javaslat "el fog vérezni", a kudarcért pedig az alkotmánymódosítás elől elzárkózó ellenzékre fogják hárítani a felelősséget.

- Az MSZP álláspontja mindvégig világos volt: alkotmánymódosítás révén elérni a teljes nyilvánosságot. Azoknak a pártoknak, amelyek csak szavakban támogatták törekvésünket, a tegnapi döntés után el kell gondolkozniuk - nyilatkozta lapunknak Tóth Károly (MSZP).

- A koalíciót csípték alkotmánysértésen, nem bennünket - minősítette a helyzetet Demeter Ervin (Fidesz), aki szerint csak a szocialisták számára újdonság, hogy alkotmányos keretek között kell kormányozni. Ami a Fideszt illeti: korábban megtette a maga javaslatát - csak a közszereplői körre vonatkozó, széles körű nyilvánosság -, s a maga részéről készen áll az ügy megoldására. Erre az SZDSZ is nyitott: Fodor Gábor (SZDSZ) elmondása szerint újból benyújtják a közszereplői kört a rendszerváltozás előtti titkosszolgálati apparátusra is kiterjesztő javaslatukat; "nem hagyjuk elaltatni az ügyet", fogalmazott.

Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman viszont úgy véli, a hatályos jogi szabályok megfelelőek. A törvénytelenül nyilvánosságra kerülő adatok problémáját pedig szerinte elrettentő hatású bírósági ítéletek révén lehetne orvosolni.

Az AB-döntés után a jogalkotónak is maradt mozgástere: a hiányolt garanciák beépítésével, tehát a nyilvánosságra hozandó adatok forráskritikai elemzésével, az érintettet védő előzetes jogorvoslat lehetőségének biztosításával módosíthatja a jogszabályokat. Informátoraink azonban e változatok egyikére sem mernének fogadni. Valószínűbb, hogy az ügyet ad acta teszik.

Az Alkotmánybíróság az elõre megjósolt döntést hozta