A középtől a magyar Harmadik Útig
A középúthoz legközelebb talán Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke járt, aki azt mondta: Gyurcsány Ferenc teljesíti azt, amit megválasztásakor a szabad demokraták elvártak tőle, mert bátran és határozottan vezeti a kormányt. Kuncze erről ugyan már nem beszélt, de a szabad demokraták szerint egynémely kérdésben talán egy kicsit túl határozottan is. Például a múlt héten bejelentett nyugdíjkorrekció ügyében, ami az elkövetkezendő öt évben 130 milliárd forintos kiadást róna a költségvetésre. Az SZDSZ a kormányfő e bejelentése kapcsán a koalíciós egyeztetést hiányolja, s bár Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő hétfőn még arról beszélt, hogy e program kizárólag az MSZP-é és értelemszerűen Gyurcsány Ferencé, tehát nem a kormányé, Kuncze tegnapra már enyhített, amikor azt közölte, módosító javaslataik vannak a programhoz. A szabad demokraták elnökének finom hátraarcából arra lehet következtetni, hogy bár valóban számos jele van annak, hogy a koalíciós partnerek egynémely kérdésben ismét egymásnak feszülnek, ez inkább csak kifelé szól. Gyurcsány és Kuncze tegnap már a választási együttműködésről egyeztetett... Kétségtelen ugyan, hogy az euró honi bevezetésének időpontjában nincs köztük egyetértés, miként abban sincs, hogy a versenyképesség vagy a szolidaritás az előbbre való-e, ezek a viták kapóra jönnek a szabad demokratáknak önképük felmutatására, és jó alkalom ez Gyurcsány Ferencnek is, aki a balra (is) forduló Fidesz által csábítgatott választókat szeretné stabilan maga mögött tudni.
A Fidesznek persze nem ártana, ha nemcsak balra, hanem maga mögé is nézne, mert gondja akadhat a jobbról várt voksokkal is: az eddig egymással kifejezetten ellenséges viszonyt ápoló MIÉP és a Jobbik ugyanis bevallottan Németh László örökségét zászlajára tűzve harmadik utat szeretne nyitni - közösen indulnak a jövő évi választásokon úgy, hogy a nevét mindkét formáció megtartja. Különösen erőteljesnek tűnik a pártelnöki legitimációjában a "reformmiépesek" által megkérdőjelezett Csurka István figyelmeztetése: "Orbán nem ura önmagának". Kétségessé vált az is, hogy ura-e még a jobboldalnak, hiszen tegnap Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Munkástanács elnöke is bejelentette, hogy pártot alapít a magyarság védelmére és képviseletére. Mögé a Magyarok Világszövetsége sorakozik fel. Egyre kritikusabbnak tűnik a Fidesz eddig stabilnak vélt szellemi háttere is, hiszen a hét végén tizenöt konzervatív értelmiségi találkozik, hogy "az írástudók felelősségéről beszélgessen", amiben akár egy új párt csíráját is föl lehet fedezni. Bár Makovecz Imre ezt nem mondta ki, de szavai szerint "magyar nemzeti szubsztanciát kell alkotni, mert végveszély van". A talán legerőteljesebb hazai építész szavai mögött nemcsak a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca, hanem az a jobboldali kritika is meghúzódhat, ami azért érte Orbán Viktort, mert megszavazta a Románia EU-csatlakozásáról szóló magyar parlamenti nyilatkozatot.
Romániához kapcsolódik a keddi nap legfontosabb híre: Lamperth Mónika belügyminiszter megegyezett román kollégájával arról, hogy az útlevélen kívül nem kell más dokumentumot felmutatniuk a határon a hazánkba tartó román állampolgároknak. Tehát az október elsejétől fölállított "új vasfüggönyt" - jelesül, hogy a román állampolgároknak akkor, ha EU-tagországokba utaznak, érvényes meghívólevéllel kell rendelkezniük - már pár nap után fölhúzták.
