Diákok, pénzek, feljelentések

Büntetőfeljelentést tervez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatásban jogtalanul szedett díjak ügyében. A hallgatói önkormányzatok vizsgálódnak valamennyi felsőoktatási intézményben, hogy jogosan szednek-e különféle díjakat.

Mint emlékezetes: három diák panasza nyomán Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman vizsgálatot indított amiatt, mert a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetében szemeszterenként 80-90 ezer forintot szedtek be az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól. Állásfoglalása szerint ez jogtalan volt, ezért az intézménynek a díjakat vissza kellene fizetnie.

Nagy Zoltán, a HÖOK alelnöke elmondta: ismeretlen tettes ellen tennének feljelentést, mert a nyomozásnak kell megállapítani, ki felelős a történtekért, kivel szemben élhetnek kártérítési igénnyel a hallgatók. A diákok bírósághoz is fordulhatnának, a HÖOK célja azonban az, hogy az érintettek mielőbb visszakapják a pénzüket, ezért választanák inkább a büntetőfeljelentést a hosszasan elhúzódó polgári peres eljárás helyett.

A HÖOK jogászai szerint a Havas-iskola-ügy kapcsán a büntetőjogi felelősség is fennállhat - mutatott rá Nagy Zoltán. Ha más hasonló esetekre is fény derül, ugyanígy lépnek, és jogi segítséget nyújtanak azoknak, akik bírósághoz fordulnak.

Az államilag finanszírozott képzésben hallgatóknak a legkülönfélébb címeken kell fizetniük, például a vizsgaismétlésért, a leckekönyv pótlásáért, és sok helyen van késedelmi díj. Ezeket Nagy Zoltán szerint jogosan szedik be az intézmények, feltéve, hogy szerepelnek a térítési és juttatási szabályzatban, és akkor, ha a hallgatóknak esetenként nem kell többet fizetniük a mindenkori hallgatói normatíva három százalékánál, azaz 2730 forintnál.

A külön eljárási díjakon felül viszont kizárólag olyan egyéb szolgáltatásokért kérhetnek pénzt az intézmények az államilag finanszírozott oktatásban részt vevő hallgatóktól, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a képesítési követelményekben foglaltak teljesítéséhez. Nagy Zoltán aggályosnak tartja a csaknem mindenhol fizetendő indexnyitási vagy regisztrációs, illetve diplomakiállítási díjat. Leckekönyv vagy beiratkozás nélkül ugyanis a hallgató aligha tudná teljesíteni a tanulmányait.

AZ ELTE-n évek óta szednek a hallgatóktól kartól függően két-hatezer forint regisztrációs díjat, a diploma kiállításáért pedig egyes karok ötezer forintot kérnek el. Forgó Melindától, az intézmény egyetemi hallgatói önkormányzatának (ehök) elnökétől megtudtuk: e díjakról már tárgyalásokat kezdtek az egyetem vezetőségével.

A hallgatói önkormányzatok dolga azonban nem egyszerű. Megvétózhatják ugyan egy-egy újabb összeg bekerülését a térítési és juttatási szabályzatba, de a már régóta ott lévő díjakat csak akkor tudják kivetetni, ha jogszabályba ütköznek - mondja Baki Zsombor, a Budapesti Corvinus Egyetem hök-elnöke. A Corvinuson 3500 forintos indexnyitási, illetve 1500 forintos diplomakiállítási díjakat szednek. A hallgatói önkormányzatok sokszor 10-15 éves szabályzatokat örökölnek, amelyekben esetleg lehetnek olyan összegek is, amelyeket akkor még, az 1996-os jogszabályváltozásig jogosan lehetett beszedni a hallgatóktól.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.