A kormány benyújtotta a vasúti törvény tervezetét a parlamentnek -közölte Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium(GKM) helyettes államtitkára a jogszabályról tartottháttérbeszélgetésen. Elmondta: az új vasúti törvénybe beépülnek az európai uniós előírások,megteremtődnek a jogi szabályai a liberalizált vasúti piacra lépésnek.
A kormány beadta a vasúti piacnyitást szavatoló törvényt
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a törvény létrehozza a független vasúti hivatalt, amely 2006. január 1-jén kezdi meg működését.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy vasúti törvényben új elemként jelenik meg a térségi, elővárosi vasút fogalma. Ezzel lehetővé válik, hogy az állam mellett az önkormányzatok és más szereplők is részt vegyenek a térségi vasúti közlekedés fejlesztésében, lebonyolításában.
Horváth Zsolt Csaba kiemelte: a vasúti törvény lehetőséget ad arra, hogy a vasúti tradíciók, mint például a menetdíj kedvezmény, a vasút egészségügyi ellátás megmaradjon.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy készül a közlekedési balesetet kivizsgáló független szervezet kialakításáról szóló jogszabály.
Antal Dániel miniszteri biztos elmondta, hogy a január elsejétől létrejövő vasúti hivatal feladata lesz a működési engedélyek kiadása, ellenőrzése. Ellát majd szabályozó szervezeti, illetve piacfelügyeleti funkciót is. Ezen kívül figyelemmel kíséri majd a MÁV szervezeteinek számviteli szétválasztását.
A miniszteri biztos utalt arra, hogy megalakult a hivatal létrehozásán dolgozó vasúti igazgatás-fejlesztési kht., továbbá elindították a vasútihivatal.gov.hu honlapot, amelyen nyomon követhető a folyamat.
Horváth szerint dolgoznak a közlekedési közszolgáltatásról szóló törvény létrehozásán. Ebben határoznák meg a vasúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos szabályokat.
Heinczing István, a MÁV Rt. általános vezérigazgató-helyettese a háttérbeszélgetésen elmondta: a MÁV struktúráját úgy kell átalakítani, hogy egyértelműen elkülönüljön a közszolgálati és a versenyszférában végezhető tevékenység.
A MÁV általános vezérigazgató-helyettese szerint a vasúti infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásából az Európai Unió is részt vállal. Utalt arra, hogy az ISPA-projekteknél a fejlesztési költség 50 százalékát a közösség fedezte, 50 százalék önerőt kellett biztosítani. Jó lenne elérni, hogy a 2007-től kezdődő vasúti infrastruktúra fejlesztések költségeinek 85 százalékát az Európai Unió állja.
(MTI)
