Néhány év alatt több mint harminc ország fogadta el a nemzetközi kezdeményezést, amelyhez Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozik.

Mi a Creative Commons célja?

Az egyes szellemi alkotások hagyományosan automatikusan a szerzői jog védelme alá esnek, azaz megszületésük pillanatától többszörözésük, megosztásuk és további művek alapanyagául történő felhasználásuk, „remixelésük” is a szerző engedélyéhez kötött. Ugyanakkor az internet és az új média-technológiák megjelenése e felhasználási formákat minden korábbinál gyorsabbá, hatékonyabbá és népszerűbbé tette, s megváltoztatta a kulturális termelés és hozzáférés kereteit. Ma gyakran előfordul, hogy zenészek, írók, filmesek arra buzdítják közönségüket, hogy töltsék le, használják fel és osszák meg másokkal műveiket. Egyesek ettől ismertségük növekedését, megrendeléseket és felkéréseket várnak, mások kulturális margináliákban utaznak, és egyébként sem számítanak arra, hogy valaha is piaci alapon terjeszthetőek lennének alkotásaik. Vannak olyanok is, akik azért „eresztik szabadon” alkotásaikat, hogy ne vesszenek feledésbe, sokáig elérhetőek maradjanak a közönség számára, vagy beépülhessenek a jövőben születendő művekbe.

Azok, akik ma műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni, a Creative Commons licencek segítségével könnyedén és különösebb jogi jártasság nélkül is pontosan megszabhatják és feltüntethetik, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel műveiket. Egyszerű nyilatkozattal engedélyezhetik alkotásaik többszörözését, átdolgozását vagy terjesztését, és rendelkezhetnek az esetleges üzleti célú felhasználások mikéntjéről is. Ezek a engedélyek jelentős segítséget jelentenek egy olyan világban, ahol a személyi számítógépek, a digitális kamerák alapvető eszközei a kreativitásnak, és a segítségükkel létrejött művek az interneten korlátlanul terjeszthetők.

A Creative Commons nem áll szemben a szerzői jog rendszerével. Ellenkezőleg: harmonikusan kiegészíti, sőt magába foglalja azt. A CC a szerzői jog manapság gyakran háttérbe szoruló feladataira - a szellemi alkotás ösztönzésére és az egyetemes kultúra értékeinek megóvására – összpontosítva kínál alternatív megoldást azon szerzők számára, akik műveik szabadabb terjesztését választják. Az alkotók vagy archívum-gazdák szándéka szerint kapukat nyithat ott, ahol a teljes körű automatikus szerzői jogi védelem nehezítené az információ gyorsabb terjedését, a korábbi szellemi értékekre épülő kreativitást és a múltban keletkezett, archív kulturális termékekhez való hozzáférést.

Bemutatkozás - könyvbemutató és buli

A kulturális hozzáférés új viszonyait vizsgáló RE: Aktivizmuskonferencia záróeseményeként mutatkozik be a Creative CommonsMagyarország. A rendezvényen a magyar CC szervezet képviselői mellettszót kap Rév István, a Nyílt Társadalom Archívum vezetője, illetve aszerzői joggal foglalkozó intézmények és a kulturális kormányzatkiemelkedő képviselői. Az est során DJ Shuriken táncos-zenés bemutatókeretében olyan harminc-negyven éves elfelejtett magyar lemezeketjátszik majd, amiket talán csak azok szabadabb felhasználásánakengedélyezése hozhatna vissza a kortárs kultúra felszínére aHungaroton-archívum mélyéről.

A rendezvény a Nyílt TársadalomArchívum új épületében, az Arany János u. 32. alatt találhatóGoldberger házban lesz október 15-én, este 8 óra.

Az eseményenLawrence Lessig, a Stanford egyetem jogász professzora, a CreativeCommons egyik ötletgazdája is beszédet mond a CC Magyarországelindulásának alkalmából. Itt olvasható a blogja.

Itt mutatják be a Szabad Kultúra címűkönyvét is, amely most jelenik meg először magyarul. A kötet nem csakegy, a szellemi termékek szabad felhasználásának filozófiai, gazdaságiés jogi hátterével foglalkozó ismeretterjesztő mű, de egyben működő,gyakorlati példa is a CC által kínált, megosztásra épülő új kulturálisés gazdasági modellre. Ahogyan a mű eredeti kiadása és számosfordítása, a magyar nyelvű változat is egy időben jelenik meg akönyvesboltok polcain és ingyenesen letölthető formában az interneten.

Kik állnak a magyar honosítási projekt mögött?

A magyar honosítási projekt civil kezdeményezés eredménye, hivatalos indulását az új médiával, az alkotások megőrzésével, megosztásával foglalkozó és a szerzői jogok kezelésének új útjait kereső kutatók, szakemberek és jogászok önkéntes csapata több mint egy éves munkával készítette elő.

A Creative Commons Magyarország tagjai:
Bodó Balázs, Szakadát István (BME-MOKK)
Kelényi Attila (Kiskapu Kiadó)
Dr. Dudás Ágnes (fsf.hu)

A nemzetközi Creative Commons szervezet hivatalos magyarországi partnerintézménye a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Média Oktató és Kutató Központ. A MOKK a BME és a Magyar Telekom együttműködésében létrehozott, új média fejlesztésekkel és szocio-kulturális kontextusukkal, következményeikkel foglalkozó interdiszciplináris kutatóközpont. A MOKK a hazai közszféra olyan projektjeiben működik közre, mint a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Nemzeti Digitális Archívum. A MOKK kutatói e projektek kapcsán találkoztak a Creative Commons mozgalommal, s találták azt e digitális archívumok természetes jogi keretének. A MOKK számítógépes nyelvészeti, szemantikai projektjeinek eredményei CC licenc alatt érhetőek el.

(MOKK)