A bíróság szerint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.

Az Alkotmánybíróság a törvény második szakaszának első bekezdését, illetve a nyolcadik szakaszát találta alkotmányellenesnek.

Mádl Ferenc júniusban küldte el véleményezésre az Alkotmánybírságnak a törvényt, mert az álláspontja szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint "megállapítható, hogy a vizsgált törvény második szakasz első bekezdése, valamint nyolcadik szakasza a levéltári törvény 5. bekezdése c pontjában meghatározott személyi kör tekintetében ellentétes az alkotmány 59. paragrafusának első bekezdésével".

Az Alkotmánybíróság szerint nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást. Mivel a megfigyeltek törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az ezzel összefüggő információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára. A puszta információs érdek önmagában nem elég a személyes adatok védelméhez való jognak a vizsgált törvény kifogásolt szabályai szerinti korlátozáshoz. Önmagában a közérdek, vagy a kitűzött jogpolitikai cél nem elegendő a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához. Ezzel az Alkotmánybíróság utalt a levéltári törvény preambulumára, melyben célul tűzték ki az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismerését.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a történeti levéltárat arra, hogy honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratokat tegyen hozzáférhetővé bárki számára, ha azt olyan eljárás előzi meg, amely - megfelelő eljárási garanciák biztosításával - szavatolja azok valódiságát.

A köztársasági elnök szerint a törvény ellentétes az Alkotmányban foglalt jogorvoslathoz való joggal is, azonban az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog csak a hatósági döntésekre terjed ki, a történeti levéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó törvényi rendelkezések nem hozhatók összefüggésbe a jogorvoslathoz való alapvető joggal.
"Nem a jogorvoslathoz való jogot, hanem a személyes adatok védelméhez való jogot sérti az olyan törvény, amely személyes adatok kellő védelme (...) nélkül tesz kutathatóvá személyes adatokat is tartalmazó anyagokat, függetlenül attól, hogy az adatok valódiak, vagy valótlanok, a kutatást végző, vagy más személy nyilvánosságra hozza-e azokat, vagy sem" - tartalmazza az indoklás.

Péterfalvi: nincs szükség új törvényre

Péterfalvi Attila álláspontja szerint nincs szükség az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi törvény mellett egy új törvényre. "A mostani levéltári törvényt természetesen lehet pontosítani, ha a jogalkotó szükségét látja, de koncepcionálisan új szabályozásra nincs szükség és úgy gondolom, hogy nem is lenne alkotmányos egy olyan szabályozás, amely nyitna, ez bebizonyosodott ma" - nyilatkozta az adatvédelmi ombudsman az Alkotmánybíróság keddi nyilvános döntését követően.

Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy "nagyon fontosnak" tartja a taláros testületnek az ügynöktörvény két szakaszát elutasító határozatát. Mint mondta, a döntés teljes egészében alátámasztja korábbi aggályait, ezért is örül annak.

"Az Alkotmánybíróság következetesen a 15 éves gyakorlatot követi (...), ami azt jelenti, hogy (...) az alkotmányos alapjog, a személyes adatok védelméhez fűződő jog akkor korlátozható, ha a korlátozás elkerülhetetlen, az eszköz alkalmas eszköz és a korlátozás arányos" - fogalmazott az adatvédelmi biztos. Ez azt mutatja, hogy a jelenleg hatályos törvény biztosítja az információs kárpótlást a megfigyeltek részére, a kutatók számára biztosítja a kutatás lehetőségét, a közszereplők esetében pedig a teljes nyilvánosságot. Ezek azok az elvek, amelyek mentén egy ilyen szabályozás megszülethet - mutatott rá.

Közölte azt is, nem megfelelőek azok az indokok, hogy például Lengyelországban is nyilvánosságra kerültek listák, hiszen ez nem jogszerűen történt, így az ügyben büntetőfeljelentés is született.

MSZP: a többi pártnak kell javaslatot tennie

Az MSZP már megtette javaslatát, hogy megismerhetőek legyenek a Történeti Levéltár állambiztonsági iratai; most a többi pártnak kell javaslatot tennie - mondta Tóth Károly, a párt országgyűlési képviselője.

A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP-nek volt világos és egyértelmű álláspontja arról, hogy a múlt megismerése közérdek, ehhez biztosítani kell a teljes nyilvánosságot, és ennek érdekében kész lett volna az alkotmányt is módosítani - közölte a politikus.

Tóth Károly elmondta: az alkotmánymódosítás nem kapta meg az Országgyűlésben a többséget, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között a teljes nyilvánosság nem valósítható meg. Hozzáfűzte: most nem az MSZP-nek van dolga, hanem a többi pártnak, végig kell gondolniuk, van-e világos, egyértelmű álláspontjuk ebben a kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy a szocialista párt benyújt-e új törvényjavaslatot ebben a tárgyban, Tóth Károly közölte: az MSZP-nek most nincs dolga, a többi pártnak van dolga, hogy eldöntse, mi a világos álláspontja, hiába terjeszt az MSZP bármit elő, ha az összes többi párt csak beszélni szeret az ügyről.

Fidesz: tudatos alkotmánysértést követett el a kormánytöbbség

A Fidesz szerint a kormánytöbbség tudatos és szándékos alkotmánysértést követett el az ügynöktörvénnyel kapcsolatban - mondta Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. "A kormánytöbbség tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, hiszen maguk az előterjesztők, valamint a kormány nevében nyilatkozó igazságügy-miniszter is tisztában volt azzal, hogy ez a törvény ebben a formájában az alkotmányba ütközik" - közölte Répássy Róbert.

Hozzátette: a Fidesz nem kívánt asszisztálni ehhez szándékos alkotmánysértéshez. A fideszes politikus közölte: pártja nem kíván új, önálló javaslatot terjeszteni a parlament elé, de ha az MSZP ezt megteszi, akkor módosító indítványokat nyújtanak be hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hajlandó-e részt venni egy esetleges négypárti egyeztetésen az ügyben, azt válaszolta: a tárgyalási alap az alkotmányosság.

"Az MSZP-nek tudomásul kell vennie, hogy az alkotmányos játékszabályokat be kell tartani" - mondta a Répássy Róbert, aki emlékeztetett arra is, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány negatív rekordot állított fel, hiszen eddig másfél tucat alkotmánysértést követett el.

SZDSZ: várható volt a döntés

Fodor Gábor szerint várható volt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az ügynöktörvényt. A törvényt a közszereplő fogalmának kiterjesztésével lehetne alkotmányossá tenni anélkül, hogy az alkotmányt módosítani kelljen - közölte a politikus.

Mint mondta, ő maga ezt már korábban is javasolta, de a nagyobbik kormánypárt ragaszkodott az alkotmánymódosításhoz, amelynek elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás a parlamentben. Hozzátette: a parlamentnek újból foglalkoznia kell az ügynöktörvénnyel, és szerinte várható, hogy ismét előkerül az alkotmánymódosítás kérdése is.

MDF: a döntés pontot tett az MSZP és a Fidesz színjátékára

Az Alkotmánybíróság döntése pontot tett az MSZP és a Fidesz egy éve tartó, titkosszolgálati akták nyilvánossága ügyében folytatott színjátékára - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. "A kormánypártok időt, pénzt és energiát nem kímélve erőltettek át egy alkotmányellenes javaslatot" - mondta a pártelnök.

Dávid Ibolya szerint a szocialisták és a szabad demokraták tudták, hogy a testület így dönt majd, hiszen ez már a harmadik hasonló döntés ebben a tárgyban. A Fidesz nem vállalt felelősséget sem az alkotmányellenes szabályozással szemben, sem amellett, tartózkodott.

(forrás: MTI)