Orvosi Nobel-díj gyomorbaktériumokért
Várható volt, a levegőben lógott, hiszen a huszadik század végének egyik legfontosabb orvostudományi felfedezéséről van szó. Milliók életét megkeserítő betegségek hatékony kezeléséhez járultak hozzá alapvető felismerésükkel - reagált a stockholmi bejelentésre Szalay Ferenc, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú belgyógyászati klinikájának professzora. Az orvosi Nobel-díjat idén elnyert két ausztrál kutató, J. Robin Warren és Barry J. Marshall állapította meg, hogy az általuk 1982-ben felfedezett Helicobacter pylori nevű baktérium a felelős a gyomornyálkahártya-gyulladások, illetve a gyomor- és nyombélfekélyek nagy részéért.
Az 1937-ben született J. Robin Warren figyelte meg elsőként, hogy a gyomorbántalmakkal kezelt minden második páciensének gyomrában baktériumok tenyésznek. Az 1951-ben született Barry J. Marshall száz betegből származó mintából tenyésztette ki az addig ismeretlen baktériumfajt, amely később a Helicobacter pylori nevet kapta. Azt már együtt ismerték fel, hogy a baktérium a gyomornyálkahártya-gyulladásban, továbbá a gyomor- és nyombélfekélyben szenvedő betegek szinte mindegyikében megtalálható. Ez óriási előrelépés volt, hiszen addig alapvetően a rossz étkezési szokásokkal és a stresszel indokolták a betegségek kialakulását. A kutatók azt is bebizonyították, hogy általában akkor szüntethetők meg a panaszok, ha a gyomrot és a beleket megtisztítják a baktériumoktól. Szalay Ferenc professzor szerint ma még nem tisztázott, hogy egyes baktériumfertőzött emberekben miért nem alakul ki a betegség. Nagy valószínűséggel az immunrendszer általános állapotától is függ, hogy a baktérium kifejtheti-e ártó hatását. Az is érdekes, hogy a baktériumfertőzés a betegség megjelenése előtt évekkel, évtizedekkel, akár gyerekkorban is megtörténhet.
A dugóhúzó alakú Helicobacter pylori olyan baktérium, amely a fertőzött emberek gyomrának és vékonybelének nyálkahártyáján, nagyon erősen savas körülmények között él és szaporodik. A fertőzés széles körben elterjedt, az origo.hu információi szerint 40 év alatt az emberek negyede, 60 év felett a fele fertőzött. A baktérium valószínűleg emberről emberre terjed, közvetlen kontaktus (piszkos kéz), étel, illetve víz útján. Ha már egyszer bejutott az ember szervezetébe, kezelés hiányában akár végleg ott maradhat. A baktériumot ma már gyomortükrözés nélkül, kilégzési teszt segítségével is ki tudják mutatni.
A gyomortáji fájdalom, égő érzés kezelésére elterjedt otthoni módszerek ideiglenesen elmulasztják ugyan a kellemetlen panaszokat, de nem gyógyítják a betegséget. Gyanús tünetek esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert az idejében megkezdett kezeléssel könnyen, gyorsan kiirthatók a gyomorból a hívatlan vendégek, s meggyógyítható a gyomorfekély, illetve a szövődmények kialakulása is megelőzhető. A gyomor- és nyombélfekély kezelése alapvetően gyógyszerek adásából áll. Általában többhetes, több gyógyszerből álló kombinált kezelés kell a biztos gyógyuláshoz.
A két orvosi Nobel-díjas kutató nem járt hazánkban, Szalay professzor szerint nincs közöttük közvetlen kapcsolat. Nemzetközi konferenciákon természetesen többen is találkoztak velük.
Akinek gyomorpanaszai vannak és meg szeretne arról bizonyosodni, hogy panaszai hátterében az érintett baktérium áll, az keresse fel valamelyik gasztroenterológiai szakrendelést. Itt a kilégzési teszt segítségével pillanatok alatt megtudhatja, hogy panaszait valóban a baktérium okozta - ez a vizsgálat a szén tizenhármas, illetve tizennégyes izotópjának segítségével ad választ, s egyértelművé teszi a kórokozó jelenlétét. A nyálból, illetve a vérből is kimutatható a baktérium. Utóbbi esetben viszont ellenanyagot néznek, aminek megléte egy korábbi fertőzés nyomait is mutathatja, miközben a szervezetben már nincs baktérium. A kilégzési teszt tehát a kórokozó aktuális jelenlétére a legbiztosabb kimutatási módszer. A baktérium elterjedtsége nagy eltérést mutat a nyugati és a keleti országrész között. Nyugaton az uniós államok átlagát közelíti a fertőzöttségi arány: ott a lakosság negyven-ötven százalékát fertőzi meg ez a baktérium. A keleti országrész egyes régióiban a fertőzöttségi ráta megközelíti a nyolcvan százalékot. Ennek hátterében elsősorban az országrészek eltérő csatornázottsága, illetve a higiéniás szokások különbözősége áll.
