Lélekben mindenki brazil

A Debreceni Egyetem agrártudományi centrumának egyik legnagyobb - csaknem 200 személyes - előadótermében ülök százötven egyetemistával együtt, és a futballról hallgatok egy alapos előadást. Magamban nem adok tíz percet neki, hogy először elhangozzék a "brazil" szó, s lám, hamar beigazolódik a sejtésem: a tizenegyedik percben már a brazil gyerekek sportolási szokásai kerülnek szóba.

Nem, nem tévedés, a téma valóban a foci, az előadó pedig Kozma Mihály, a magyar teremfoci-válogatott szövetségi kapitánya. A Debreceni Egyetemen ugyanis - az országban egyedülálló módon - a 2005/2006-os tanévben meghirdették a "Labdarúgás elmélete és gyakorlata" című tantárgy felvételét az egyetem bármely karának hallgatója számára. Az eredetileg harminc főre hirdetett, két kreditpontot érő kurzus a nagyszámú érdeklődő miatt 180 fősre változott, és ebből az első előadáson meg is jelent legalább százötven diák.

Mellettem ül a padban két egyetemista lány, Zsuzsa és Ági, mindketten gyógytornász szakosok. Azt mondják, hogy nem csak a könnyen megszerezhető két kreditpont miatt jelentkeztek. A lányokat tényleg érdekli a foci. Hogy miért? Úgy kezdődött, hogy amikor a párjuk meccset nézett a tévében, ők is együtt szurkoltak vele, aztán lassan megszerették ezt a sportágat. A mögöttem ülő, pszichológia szakos Nóri már igazi lokálpatrióta drukker: imádja a debreceni focicsapatot, a Lokit, és - ki gondolná? - szereti a magyar válogatott mérkőzéseit is.

A lányokat nem véletlenül emlegetem, ugyanis az előadó, Kozma Mihály szerint nagyon fontos szerepük van az utánpótlás-nevelésben: ők azok, akik a kisfiukat edzésre hordják.

- Hát nem az apa focizik a gyerekkel? - kérdezem az előadót, aki széles nevetéssel rázza a fejét.

- Ugyan! Az apa focizgat a gyerekkel a játszótéren, de a rendszeres edzésre hordás kilencven százalékban az anyákra hárul. Ezt nem én mondom, hanem felmérések igazolják. Ezért örülök neki, hogy a padsorokban olyan sok hölgyet látok. Nem mindegy, hogy a leendő focisták anyukái mit gondolnak a világ legnépszerűbb labdajátékáról.

Kozma Mihály azért vállalta el az óraadói feladatot, mert szerinte sürgősen változtatni kellene azon, hogy "tízmillió szövetségi kapitány országa vagyunk": nálunk mindenki kommentálja a játékot, de kevesen értenek hozzá igazán. Az előadásában is arra törekszik, hogy szélesebb összefüggésekre világítson rá: arról beszél, hogy mitől olyan jó a brazil foci, mi jellemzi ma a világ élvonalába tartozó olasz válogatottat, s hogy milyen nagyszerű jövő előtt álló sport a futsal, vagyis a teremfoci. Az előadását hallgatva az embernek lassan kedve támadna egy bőrlasztit behajítani a nagyterembe: gyerünk, fiúk, ha már ennyire szeretjük a focit, kicsit játsszunk is. Nálunk ugyanis nemcsak tízmillió szövetségi kapitány él, hanem igazából mindenki sztárfocista is: lélekben mindenki brazil.

Az előadás helyszínét és időpontját - keddenként este hattól - érdemes lesz megjegyezni, ugyanis a következő előadásokra nem akárkiket várnak. A tervek szerint eljön Lothar Matthäus magyar szövetségi kapitány, Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Puhl Sándor, az MLSZ alelnöke, az egykori világhírű játékvezető, és - ha már Debrecenben vagyunk - a debreceni bajnokcsapat, a Loki tulajdonosa, Szima Gábor üzletember. A diákok pedig jobban teszik, ha az előadásokon jegyzetelnek is: a félév végén ugyanis teszt formájában kell számot adniuk a tudásukról.

Arról nincs hír, hogy a gyakorlati ismereteket hogyan kérik számon. Lehet, hogy egyszer tényleg behajítanak egy lasztit a nagyelőadóba?

"Tízmillió szövetségi kapitány országa vagyunk"
"Tízmillió szövetségi kapitány országa vagyunk"
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.