A Kazan-munkacsoport egy év alatt készített szakértői megállapítása szerint - amely 2015-ig becsülte fel a francia gazdaság számára szükséges külföldi munkaerő mértékét - a francia bevándorlási politika családegyesítésre épülő hagyománya és a francia munkaerőpiac helyzete miatt irreálisnak tűnik Sarkozy azon javaslata, hogy a francia gazdaság igényeinek függvényében kellene meghatározni, és kvótarendszeren keresztül kiválasztani az országba bevándorlókat.

A Franciaországba érkezők alig 12 százalékának vannak munkavállalási szándékai (173 ezer kérelem 2004-ben). Ezen belül csak öt százalék érkezik EU-n kívüli országból. Összesen megközelítőleg évente 100 ezer külföldivel növekeszik a francia munkaerőpiac, akikből tavaly 20.750 érkezett kifejezetten munkavállalás céljából. A többiek családegyesítés miatt érkeztek az országba, és azt követően helyezkedtek el valamilyen munkahelyen. Jelenleg a francia munkaerőpiacon dolgozók alig 6 százaléka külföldi.

Sarkozy kvótarendszerének célja a francia konzervatív újság szerint visszaszorítani a családegyesítés miatt kiadott tartózkodási engedélyek számát, de ez a családegyesítés elvét hangsúlyozó európai direktívák fényében lehetetlennek tűnik.

Emellett a Kazan-munkacsoport jelentése szerint nem a legtöbb külföldit alkalmazó munkaszektorok fejlődnek a leginkább. Az átlag 6 százalék külföldi munkavállaló mellett, az építkezéseken dolgozók 27 százaléka, a gondnokok 18 százaléka és a textilgyártásban dolgozók 10 százaléka külföldi. A jelentés kiemeli, hogy a szolgáltató szektorban és az idős emberek gondozásában tapasztalható munkaerőhiányra a bevándorlás megfelelő megoldást tudna hozni. Elsődleges teendőként a munkacsoport a politika decentralizálását javasolja "rugalmasabb eszközökkel", mivel a munkáltatók a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedélyek túl hosszú eljárási folyamatára panaszkodnak.

(MTI)