Krampner Ferenc néven Gyomán született. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, de mivel a számok világa nem állt igazán közel hozzá, érettségi után mindjárt a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A feltűnően jóképű fiatalember a vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok és című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el. Azonnal felvették, és Kiss Ferenc, az egyik felvételiztető színész helyben át is keresztelte mondván: legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök. 

Az akadémián 1944 szeptemberében kezdte meg a tanulmányait, amelyek aztán novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjának végén Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz. Ősszel úgy  döntött, hogy visszamegy a főiskolára, és befejezi a tanulmányait,  de megint csak néhány hónapot sikerült bejárnia. Ezután többet nem  próbálkozott.  

Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án a Belvárosi Színház bemutatta a Rómeó és Júliát. Zajos siker volt, a férfi címszereplő nevét a kritika is, a közönség is megjegyezte, és két és múlva Kállai Ferenc a Nemzeti Színház tagja lett. A nemzet első  színházának társulatához tartozott ötven éven keresztül,megszakítás nélkül, 1989 óta pedig örökös tag. 2000 óta a Pesti Magyar Színház művésze.

A klasszikus és a mai világirodalom, illetve a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel. Karakterformáló művészete a kisemberek  megformálásában teljesedett ki. Alakításait gyakran színezi humor és finom irónia. Kellemes orgánumát mindig az ábrázolt figura megvalósításának szolgálatában használja. Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth),  Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton  halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli  menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon szinte gutaütés-közeli állapotba került, a  Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

Mint filmszínész is jelentős. Aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961) mérnököt a Megszállottakban (1961), a  határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval  később bemutatott filmjében, a Tanúban. A történetnek 1994-ben  elkészült a folytatása is.

Kállai Ferenc 1977-1990 között tanított a Színház-és  Filmművészeti Főiskolán. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő és tagja volt a parlament kulturális bizottságának. 1998-ban Budapest  díszpolgárává választották. Számos kitüntetést mondhat magáénak: Jászai Mari-díj (1956,1958),  érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), Kossuth-díj (1973), a  Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995). 2002 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt. 

(MTI)