Kik kapják az idei Nobel-díjakat?
Másnap a fizikai, szerdán a kémiai, pénteken pedig a Nobel-békedíjas nevét ismertetik. Október tizedikén a közgazdasági Nobel-díjasok nevét ismerheti meg a világ. Az irodalmi Nobel-díj nyertesét szintén ezen a héten tudja meg a nagyközönség. Tavaly a magyar származású - Karcagon született -, Izraelben élő Avram Hershko kémiai Nobel-díjat kapott. Három éve a magyar írók közül elsőként Kertész Imre nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
A Svéd Királyi Akadémia tagjai a legteljesebb titokban választják ki, hogy kinek adják az adott évi díjakat. Az egyes díjakkal tíz-tízmillió svéd korona jár, ám mivel az orvosi, fizikai és kémiai díjak esetében általános gyakorlat, hogy egy-egy évben több tudósnak ítélik oda az elismerést, a tízmilliót megosztják. (Nobel végrendelete szerint egy évben, az adott kategóriában legfeljebb három díj ítélhető oda.) A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. Alfred Nobel svéd kutató végrendeletében hozta létre azt az alapítványt, amelyen keresztül nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül kívánta jutalmazni a fizika, a kémia, az orvostudományok és az irodalom terén legkiválóbb teljesítményt nyújtó, illetve a béke megőrzésében vezető szerepet játszó személyiségeket. 1968 óta közgazdasági Nobel-díjat is kiadnak. Ezt fennállásának 300. évfordulója alkalmából a Svéd Bank hozta létre. Maga a Nobel-díj 66 milliméter átmérőjű, mintegy 200 gramm súlyú aranyérme.
Az első díjat 1901-ben adták át. Eddig 746 egyén és 17 szervezet kapott Nobel-díjat - nő mindöszsze 33 vehette át ezt az elismerést. A legfiatalabb Nobel-díjas Lawrence Bragg volt, ő 25 évesen kapta a fizikai Nobel-díjat. A legidősebb tudós, Raymond Davis volt, aki 88 éves korában érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat. Legtöbb Nobel-díjas állampolgárral az Egyesült Államok dicsekedhet, magyar állampolgárként csak Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert és Hevesy György kapta meg a rangos elismerést.