Szerintük a délkelet-ázsiai ország az iszlám perifériáján van, melynek lakói nem is beszélik a Korán nyelvét. A Newsweek magazin szerint ugyanakkor Indonézia az iszlám mosolygó arcát jelenti, ahol a vallások keveredése – az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus – érdekes és sajátos kultúrát hozott létre. Más kérdés, hogy a mostani vagy a 2002-es Bali terroristamerényletek vagy a jakartai Marriott szálloda és a tavalyi, ausztrál nagykövetség elleni robbantások mennyire fagyasztják a mosolyt az indonézek arcára.
Tavaly szabad és demokratikus választások keretében választották az ország elnökévé Susilo Bambang Yudhoyonót. Az elnök meg akarja mutatni, hogy létezik demokrácia az iszlámban, és az iszlám sokkal több, mint az arab világ. Az is célja, hogy a külföldi befektetők felismerjék, hogy a világ negyedik legnépesebb országa nem jelent egyet a terrorizmussal, és képes fellépni a szélsőségesekkel szemben. Ez azonban egy ennyire széttagolt, több mint tizenhétezer szigeten elterülő ország esetében nem könnyű.
Indonéz szélsőségeseken pedig elsősorban a Dzsamaja Iszlamija nevű szervezetet kell érteni. A korábbi évek merényletekben is az al-Kaida indonéz részlegét tartják felelősnek. A csoport kulcsfigurái a Malajziából Indonéziába szökött Azahari bin Husin és Nordin M. Top. Az indonéz kormány intézkedéseinek hatására elmúlt időszakban bizony szorult a hurok a radikális szervezet körül. A világ egyik legtekintélyesebb válságelemzője, az International Crisis Group néhány hete azt is kijelentette, hogy a Dzsamaja Iszlamija nem jelent többé potenciális veszélyt. A szervezet viszont még mindig nincs betiltva Indonéziában. Elemzők szerint a múlt szombati merénylet is az ő számlájukra írható. Biztonsági szakértők szerint ezzel a vallási nézeteiben mérsékeltnek mondott indonéz elnöknek üzenhettek, illetve azt akarhatták demonstrálni, hogy még mindig képesek bármikor és bárhol lecsapni.