Napi kétmilliós veszteség a győri kórházban
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház az ország harmadik legnagyobb egészségügyi intézménye. A korábbi években nemcsak szakmai tekintélye okán vonzott betegeket az ország távolabbi vidékeiről, de gazdálkodását is példaként állították a többi kórház elé.
- Ugyanúgy működik az intézmény, mint egy-két évvel ezelőtt, sőt szigorúbban takarékoskodik, hatékonyabban gazdálkodik, mégis milliárdos hiányt halmozott föl - mondja Szakács Imre, a kórházat fenntartó Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat elnöke. Hozzáteszi: nyilvánvaló, hogy a központi finanszírozás jelentős csökkenése, a rezsiköltségek radikális emelkedése sodorta nehéz helyzetbe a kórházat.
A megyei elnök szerint tavaly decemberben tapasztalták az első nagyobb hiányt. A közgyűlés akkor úgy döntött, nem nevez ki önkormányzati biztost, hiszen a kórház gyógyító munkáját, működési rendjét gátolja, ha mindent a pénzügyi szempontoknak rendelnek alá.
Az idei év közepén dr. Bugovics Elemér, az addigi főigazgató főorvos nyugdíjba ment - tervezetten, korábbi bejelentése alapján, távozásának nem volt köze az intézmény költségvetésében bekövetkezett változásokhoz -, utódja dr. Varga Gábor pedig egy válságkezelő intézkedési program alapján látott munkához. Most tart ott, hogy a napi négy és fél millió veszteséget napi kétmillióra tudta csökkenteni.
Ez - részben már korábban eldöntött - elbocsátásokkal is járt és jár a jelenleg 2900 dolgozót foglalkoztató intézményben. A létszámcsökkentés már csak azért is elkerülhetetlenné vált, mert az összes bevételük 69 százalékát bérekre fordítják. Ezt az arányt 60 százalék alá akarják leszorítani, tudtuk meg a főigazgató főorvostól. A létszámleépítésekhez kapcsolódó végkielégítések és egyéb juttatások kifizetésére a fenntartó megyei önkormányzat 60 millió forintos, kamatmentes kölcsönt ad a kórháznak. Az összeget az önkormányzat maga is hitelből teremti elő.
Szakács Imre elemzéseket kért a kórház gazdasági vezetőitől. Egy-egy betegségcsoportra, sőt betegre lebontva ismeri a felmerülő költségeket. A központi finanszírozás változására egy 51 éves - természetesen fiktív - beteg példáját mutatja be.
Ha egy beteg idegsebészeti beavatkozásra szorult, akkor az ő műtétje, ápolása 2002-ben a kórháznak 671 900 forintjába került. Az idén már 839 500 forintból tudják csak ugyanúgy ellátni. A különbség a bérek központilag nem finanszírozott emelkedéséből, a felhasznált segédeszközök, gyógyszerek, valamint a rezsi radikális növekedéséből ered. A példaként említett kezelés valódi költségéből, a
839 500 forintból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
699 956 forintot térít csak meg. Nem is beszélve arról, hogyha valaki túllépi a száz százalékot - vagyis több beteget lát el, mint amennyiben megállapodott az egészségpénztárral -, akkor arányosan csökkentik a beavatkozások finanszírozását.
A rezsiköltség növekedésére néhány adat: 2002-ben 7 millió 843 ezer forint gázszámlát fizetett a győri kórház, tavaly már
12 millió 779 forintot. Az áramdíj három évvel ezelőtt 117 millió 669 ezer forint volt, tavaly 147 millió 506 ezer forint. Jelentősen nőttek a gyógyszerárak is. 2002-ben 732 millió 758 ezer forintba kerültek az injekciók, infúziók, tabletták, tavaly 862 millió 764 ezer forintot költöttek rá.
A megyei közgyűlés elnöke úgy véli: a legjobb szervező munkával, hatékony költségtakarékoskodással sem lehet kivédeni a finanszírozás okozta súlyos gondokat. Szerinte a járóbeteg-ellátás nemrég bevezetett mintájára emelni kellene a fekvőbeteg-ellátás költségeire fordítható központi összegeket is. A béremeléseket is központilag kellene megtéríteni, ugyanis például a tizenharmadik havi fizetés fedezetlen kiutalása is padlóra küldheti a magyar kórházakat.
- Ha pedig a bírósági döntés értelmében visszamenőleg is meg kell téríteni az ügyeleti díjakat, arra kizárólag központi forrásból lesz lehetőség - hangsúlyozza Szakács Imre.
Dr. Varga Gábor - akinek elképzeléseit és munkáját támogatja az önkormányzat - stratégiájában a szigorú és ésszerű gazdálkodás mellett az átgondolt fejlesztés is szerepel. Mint mondta, a kilábalás egyik útja, hogy új, a betegek javára váló szolgáltatásokat vezessenek be. Rövidesen befejeződik a központi műtőblokk céltámogatásokból történt rekonstrukciója, majd megkezdi működését a szívkatéteres laboratórium is. Tervezik egy szemléletében és feltételeiben is korszerű gerontológiai központ létrehozását az idős emberek részére.
A Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetének hallgatói közül ápolók és szociális munkások utazhatnak szakmai gyakorlatra Velencébe egy, a katolikus egyház által működtetett kórházba. Köteles Lajos, a gyulai intézet vezetője kérdésünkre elmondta: a padovai egyetemmel kötött megállapodás értelmében az olaszországi intézmény gyakorlati képzésre fogad Magyarországról diákokat és frissen végzett pályakezdőket. A napokban a harmadévesek közül négyen utaztak ki Velencébe. Erre a jövőben másoknak is lehetőségük lesz azok közül, akik az olaszt választják idegen nyelvként. Az öt hónapos tanulmányi út alatt a hallgatók egy 400 órás nyelvi képzésben is részt vesznek. Köteles Lajos elmondta: a főiskola feladata, hogy európai szinten is versenyképes tudást adjon hallgatóinak. (Tudósítónktól)
