Kritikus körülmények között élnek azok, akik a nagy forgalmú utak mentén laknak: az autópályák bevezető szakaszai mellett, a Nagykörősi úton, a Hungária körúton, a Thököly úton, a Határ úton, a Margit körúton - és így tovább. Sokkal messzebb azonban nem jutunk, ugyanis a mérőállomás-hálózat gyakorlatilag két éve működik, az ez idő alatt összegyűjtött adatok pedig még nem engedik meg a komolyabb konzekvenciák levonását - mondta Pataki Károly környezetvédelmi igazságügyi szakértő.

Az állomások ötféle szennyezőanyag mennyiségét mérik: a kén-dioxid, a nitrogén-oxid, a szén-monoxid, az ózon és a por koncentrációját. A szakértő szerint ezek közül leginkább porra, ezen belül is az úgynevezett PM 10-re és a PM 2,5-re, tehát a tíz, illetve 2,5 mikrométernél kisebb részecskékre kell koncentrálni, ezek ugyanis szállnak, tehát gyakorlatilag mindenhová eljutnak a városban, és tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek légúti vagy akár rákos megbetegedéseket okozhatnak.

Ma Budapesten a civil szervezetek szerint is a szálló por a legnagyobb gond. Annyira, hogy a Levegő Munkacsoport és négy másik alakulat már májusban emlékeztette a Városházát: a jog szerint ebben az évben maximum 35 olyan nap lehet, amikor a 10 mikrométernél kisebb részecskék koncentrációja meghaladhatja a határértéket a mérőállomásokon. Ehhez képest a Baross téren már március 16-án megvolt a 36. ilyen nap, az Erzsébet téren pedig március 31-én lépte át a küszöböt a részecskekoncentráció. A minap bejelentették, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai szerint az Erzsébet téren augusztus végéig 105 ilyen napot mértek, és jelentős volt a túllépések száma a Széna téri, Baross téri és a Dózsa György út melletti mérőállomáson is. A Levegő Munkacsoport elvárja, hogy a főváros illetékesei haladéktalanul hozzák meg a levegő minőségének javulásához szükséges forgalomkorlátozási és forgalomcsillapítási intézkedéseket.

Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes közölte: ha a civilek azt várják, hogy tiltsák ki az autókat a városból, ez nem fog menni. Közlekedésszervezési intézkedések azonban várhatók - a nagy útfelújítások október végi befejezése után megvizsgálják, hol, melyik útvonalon lehet enyhíteni a terhelést - és a főpolgármester-helyettes leszögezte azt is, hogy a terv készítésében számít a munkacsoport, sőt minden más érintett csoportosulás közreműködésére.

? A környezetvédők szerint a légszennyezettség és a budapestiek egészségi állapota között szoros ok-okozati kapcsolat van. Érveik mellé az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet statisztikáit is felsorakoztatják. Az intézet adatai szerint 1980-ban százezer budapestiből kétszáz volt asztmás, 1995-ben majdnem nyolcszáz, 2000-ben több mint 1200, tavaly pedig már 1800. A tüdőráknál hasonló tendenciát mutattak ki: amíg 1970-ben nem egészen ötven ember volt tüdőrákos minden százezerből, a szám '98-ra elérte a 140-et, tavaly pedig már majdnem 180 volt.