Egy szerbiai társadalomkutató intézet szerint a vajdasági magyarokvalóban ismét szerb nacionalista támadások célpontjaivá váltak. Vladimir Ilic, a Központ a Civil Társadalom Fejlődéséért elnevezésű társadalomkutató intézet munkatársa közölte pénteken a B92 belgrádi rádióval, hogy jelen pillanatban a vajdasági magyarok valóban szerb nacionalista támadások célpontjaivá váltak.

Szerinte a tartományban a nemzetiségi viszonyokat illetően jelenleg sokkal jobb a helyzet, mint tavaly volt, de sokkal rosszabb annál, mint amilyen a 2003. decemberében tartott választások előtt volt, amikor a szerb radikálisok győzedelmeskedtek.

Ilic hangsúlyozza, hogy a támadások nem kizárólag és mindig a magyarok ellen irányulnak, az elmúlt két évben gyakran értek támadások horvátokat, askálokat, albánokat, bosnyákokat és romákat.

- A helyszíni jelentések most ismét leggyakrabban a magyar nemzeti közösség tagjai kollektív jogainak veszélyeztetéséről szólnak. Ezek a néha előforduló ütlegelésektől kezdve egészen olyan esetekig terjednek, amelyek csak jelképes formái ugyan az emberi jogok megsértésének, de valós következményekkel járó dolgok, mivel félelmet, veszélyt és bizonytalanságot gerjesztenek - mondta Vladimir Ilic, aki az utóbbi esetek közé sorolta a helységnévtáblákon lévő magyar feliratok átfestését is.

Megemlítette, hogy nemrégiben ezt történt a színmagyar Magyarittebén, ahol mind a négy helységnévtáblán lemázolták a falu magyar nevét.

Belgrádban és Újvidéken eltérően reagálnak az EP-határozatra

Újvidéken és Belgrádban eltérően fogadták pénteken az Európai Parlament újabb, Vajdasággal foglalkozó határozatát: míg a tartomány székhelyén komoly figyelmeztetésnek, a köztársasági kormányban a brüsszeli magyar lobbi túlkapásának tartják az elítélő hangú strasbourgi állásfoglalást.

Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnök szerint az EP-határozat komoly figyelmeztetés a szerbia-montenegrói és a szerbiai kormánynak, hogy a jövőben az EU nem fogja eltűrni a nemzetek közötti viszony megrontását. Kostres a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a probléma rendezése végett a tartományi és köztársasági hatóságoknak együtt kell működniük, és fáradtságot nem sajnálva, minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetniük a probléma kezelésére.

A tartományi parlamenti elnök szerint az EP-határozat egyben jelzés Belgrádnak, hogy adja vissza a Vajdaság autonóm hatásköreit. Emlékeztetett arra, hogy 1988-ig, - amikor a tartomány Szerbián belül széles autonómiát élvezett - nem voltak nemzeti villongások, vagy ha valamiképpen mégis megjelentek, nagyon gyorsan és hatékonyan felléptek ellenük.

Mladjan Dinkic szerbiai pénzügyminiszter ugyanakkor túl keménynek érezte az EP figyelmeztetését.

- A határozat túl élesen fogalmaz, mert nem felel meg a valódi tényállásnak. A európai parlamenti magyar lobbi megtette a magáét, nem törődve túl sokat az igazsággal... Biztos vagyok benne, hogy egyes magyar politikusok a Vajdaságban így kívánják visszaszerezni népszerűségüket - mondta Dinkic, aki szerint a tartományban mindenki összhangban és békében él.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke pénteken Szabadkán sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, hogy ő sem örül a határozatnak, de szükségesnek tartotta az állami szervek passzivitása miatt.

- Sajnálom, hogy ismét ilyen feszültségek gerjednek, és hogy ezeket az eseteket európai uniós intézmények előtt tárgyalják meg, de az állam semmit sem tett, hogy felszámolja az incidensek okait" - szögezte le Kasza. A pártelnök követelte, hogy a vajdasági incidenseket ugyanolyan figyelemmel kísérje a szerbiai sajtó, mint amilyen figyelmet szentel a koszovói szerbek elleni jogsértéseknek.

(forrás: MTI)