A bizottsági meghallgatásra pár nappal Borisz Tadics szerb elnök jövő heti budapesti útja előtt került sor, s a látogatás egyik legkényesebb pontjának a magyarveréseknek nevezett atrocitások ígérkeznek. - Ez utóbbiak mögött nem a szerb hatóságok állnak - hangoztatta Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja. Ám szerinte a szerb rendőrség és ügyészség elfogadhatatlan módon kezeli, a szerb média pedig agyonhallgatja a szaporodó incidenseket - legyen szó iskolás gyerekek bántalmazásáról vagy a hétvégi brutális magyarkanizsai gyilkosságról.

Gémesi Ferenc, a külügyi tárca helyettes államtitkára azzal árnyalta a képet, hogy az utóbbi időben - Budapest többszöri sürgetésére - a szerb igazságügyi szervek eljárásokat indítanak a "magyarverések" ügyében. Igaz, azt már nem közlik, hogy a vizsgálatok jutottak-e valamilyen eredményre. Ágoston Andráshoz, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökéhez hasonlóan Dévavári is felemlegette a szerb hatóságok buzgalmát, ha a magyarokhoz köthető erőszakos cselekmények vagy nacionalista falfirkák elkövetőinek megbüntetéséről van szó.

Ágoston szerint a vajdasági feszültség fenntartásával a szerb kormány "kimondatlanul olyan veszélyes közeg látszatát próbálja kelteni, ahol a koszovóihoz hasonlatos etnikai viszály törhet ki". A VMDP elnöke a háttérben olyan politikai erőket lát, amelyek a feszült légkörrel próbálják rávenni a 300 ezres délvidéki magyarságot annak eldöntésére, hogy kivándorolnak vagy asszimilálódnak.

E kettős nyomást Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke egyenesen "puha etnikai tisztogatásnak" nevezte. A további incidenseket Németh szerint csak az autonómia megadásával lehetne megakadályozni, mert így a magyarok az etnikai arányoknak megfelelően lennének képviselve a belügyi és igazságügyi szervekben. Ennek azonban az ellenkezője zajlik, mivel Dévavári arról beszélt, hogy 15 éve tart a vajdasági magyarok kiszorítása a közintézményekből és az állami vállalatokból.

A kétórás ülésen vita bontakozott ki arról, hogy milyen hatással lenne a szerb közvéleményre, ha a belgrádi kormány (anyagi) támogatásával távolítanák el a magyarellenes falfirkákat. A magyar-szerb toleranciaprogramokat Gémesi és Németh egyaránt előrelépésnek nevezte, a vajdasági vendégek viszont sürgették, hogy azokba elsősorban magyarellenes szerb fiatalokat vonjanak be.

Igen sarkosan fogalmazott Csapody Miklós (MDF), aki szerint az EU "naivitással és közönnyel", Magyarország pedig "túlzott óvatossággal" kezeli a vajdasági helyzetet. Csődnek nevezte, hogy az Európai Parlament tényfeltáró bizottságát vezető néppárti Doris Pack a vajdasági problémák forrását a magyarok gyenge szerb nyelvtudásában látta. Csapody radikálisabb, vagyis a diplomáciában szokatlan lépéseket sürgetett a magyar kormánytól, Gémesi szerint az EU-ban nagyon nehéz napirenden tartani a kisebbségi kérdéseket. A magyar diplomáciának annyit sikerült elérnie, hogy a kisebbségi jogok érvényesülését Szerbia EU-s integrációs perspektívájának egyik kiemelt feltételeként kezeljék.

Elõre magyarok, rajta, rajta, vár benneteket a sírgödör alja - falfirka Újvidéken